A hízósertés felvásárlási ára 100 dinárral csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A Szerbiai Rádió és Televízió beszámolója szerint a šabaci körzetben egy kilogramm sertés élősúlya jelenleg 160 dinár. Szerbiában valamivel több mint 2,359 millió sertést tartanak nyilván. Szakértők szerint legalább annyinak kellene lenni, ahány lakosa van Szerbiának.
Nenad Bugarčić, a Šabac közelében lévő Mišar településen sertéstenyésztéssel foglalkozik. Tavaly 17 malaca volt, az idén pedig már csak 3 maradt. Februárban 25 sertést eladott, és a nyereség helyett 5 ezer dinár volt a vesztesége egyedenként. Ezért nem tervez újra belevágni a tenyésztésbe.
A sertéstenyésztők elmondása szerint a hízósertés árának nem szabadna 200 dinárnál alacsonyabbnak lenni. Szerbiában nincs elegendő sertés, a hazai termelést pedig tovább veszélyezteti a sertéshús nagymértékű behozatala.
Mladen Alfirović, a Szerbiai Sertéstenyésztők Egyesületének képviselője elmondta, hogy a hazai adatok alapján Szerbia tavaly csaknem 50 ezer tonna sertéshúst importált. Ha viszont megnézzük az Eurostat adatait, azt látjuk, hogy az Európai Unióból csaknem 78 ezer tonna sertéshús érkezett Szerbiába. Az elmúlt öt évben a behozatal 300-ról 500 százalékra növekedett.
Rámutatott arra, hogy a sertés felvásárlási ára csökkent, de nem a kiskereskedésben.
– Tavaly a sertés felvásárlási ára 260 dinár volt, jelenleg 160 dinár, és tovább csökkenhet. A sertéshús ára a kiskereskedésben sajnos nem ezt az irányt követi, a legjobban az importőrök és a kereskedők profitálnak, a fogyasztók pedig kénytelenek behozatali húst vásárolni. A sertéshús legnagyobb része Spanyolországból érkezik, ahol a jószágok takarmányozására GMO-s szóját használnak – fejtette ki Alfirović.
A sertéstenyésztőknek van akaratuk és kapacitásuk is, de a termelés nem kifizetődő. Bugarčić szavai szerint a tenyésztők szeretnének megmaradni, sokaknak nincs más bevételi forrása, jelenleg azonban veszteségekkel szembesülnek.
Alfirović arra figyelmeztet, hogy amennyiben az állam sürgősen nem hoz megfelelő intézkedéseket, a többi megmaradt családi gazdaság is tönkremegy.
– Szerbia olyan országgá válhat, amely száz százalékig a sertéshús behozatalától függ. Tehát konkrét intézkedések meghozatalára van szükség, együtt kell működni az illetékes minisztériumokkal annak érdekében, hogy korlátozzák a sertéshús behozatalát – fogalmazott a szakember.
A sertéshús felvásárlási árának csökkenése leginkább azokat a kisebb családi gazdaságokat veszélyezteti, amelyek sertéstenyésztéssel foglalkoznak. Az állam a sertés hizlalását egyedenként 1500 dinárral támogatja.
Szerbia a gabonát exportálja, a sertéshúst pedig importálja. Szakértők szerint megfelelő intézkedésekkel ezen változtatni lehet.
Nyitókép: pexels.com
