Jelenleg is fokozottan ellenőrzik az üzletekben kapható méztermékeket Szerbiában – írja a Vreme. A hírlap újságírói emlékeztetnek arra, hogy a szerb állam február 20-án hozott határozatot, amelynek értelmében sürgős intézkedéseket irányozott elő egyes élelmiszeripari termékek ellenőrzését illetően. Köztük van a méz is, amelyről a 2024-ben elvégzett mintavételek kimutatták, hogy az üzletek polcaira helyezett termékek 80 százaléka hamisítvány. Egy évvel ezt megelőzően, azaz 2023-ban 88 százalékos volt a hamis méz aránya a megbízható termelők kínálatával szemben.
Egy év alatt szinte semmit sem változott a helyzet – erősítette meg Rodoljub Živadinović, a Szerbiai Méhészegyesületek Szövetségének elnöke. Kiemelte, hogy az ernyőszervezet tagjai csalódtak abban, hogy a hamis termékeket forgalmazó üzletek egyáltalán nem mutattak hajlandóságot arra, hogy valódi mézre cseréljék a kínálatukat. Annak ellenére sem, hogy a szövetség állami támogatással kidolgozta a saját terméklistáját, amelyet a Mi mézünk (Naš med) tanúsítvánnyal láttak el. Ezt a jelzést ugyanis kizárólag azok a méztermékek kaphatják meg, amelyek alapanyagát a szövetség által alapított szakbizottság megvizsgált, és engedélyezte a feldolgozásukat.
A korszerű elemzéseket még 2023 novemberében vezették be, csaknem egy évvel azelőtt, hogy az állam is kötelezte a minőségellenőrzést – mondta a szövetség elnöke. Hozzátette: az ernyőszervezet csaknem 18 hónapig harcolt azért, hogy Szerbiában hivatalosan is érvényesítsék azt az innovatív módszert, amelyet 2023 áprilisától nemzetközi szabványként alkalmaznak. Januártól viszont már az országhatárokon és az üzletekben is érvényesítették, így immár külföldről is csak az említett szabványnak megfelelő termékeket lehet törvényesen behozni az országunkba.
SZÁZHATVAN TONNA MÉZET VIZSGÁLTAK MEG
A hamis méz forgalmazásával ugyanis nem csak országunknak akadnak problémái. Más európai államok is küzdenek azzal, hogy beazonosítsák a hamis termékeket: Európában a 2022-ben piacra dobott méztermékek 46 százaléka hamisítvány volt. Széleskörűen elterjedtek ugyanis olyan méztermékek, amelyeket még a hagyományos eljárásokkal és elemzésekkel sem lehet egyértelműen kiszűrni.
Szerbiában az első széles körű ellenőrzéseket az országhatárokon kezdték el a korrupcióellenes akció keretében. Az elmúlt hónapokban 160 tonna mézből vettek mintát: az eredményeket hivatalosan még nem hozták nyilvánosságra, nem hivatalos értesülések szerint azonban riasztóan rossz a helyzet – mondta Rodoljub Živadinović azokra a találkozókra hivatkozva, amelyeken a szövetség a mezőgazdasági minisztériummal egyeztetett az elemzések eredményeiről.
A hivatalos eredmények közzétételének késleltetéséről a szakember elmondta, hogy ennek elsődleges oka az, hogy az importőrök több esetben is kérték a felülvizsgálatot. A „szuperanalízisként” emlegetett vizsgálat viszont azt jelenti, hogy a mintákat más államok laboratóriumaiba is elküldik elemzésre. Így azonban a hamisítvány könnyen „valódivá válhat”, ha megkérdőjelezhető helyen folyik a felülvizsgálat – mutatott rá a méhészek országos szövetségének elnöke.
HOGYAN ISMERJÜK FEL A HAMIS MÉZET?
Bár a korszerű elemzések már elkezdődtek, a boltokban és üzletláncokban beszerezhető termékek még mindig csak hasonlítanak a mézre – hangsúlyozzák a szakemberek. Dušanka Milojković-Opsenica, a Belgrádi Egyetem Kémiai Karának professzora a Vreme hírlapnak elmagyarázta, hogy a méz több száz különböző összetevőből áll, amelyek egy része a nektárból, másik része a méhektől ered, de számos összetevő alakul ki az érlelés folyamán is. Egyértelmű tehát, hogy a hamisítványt kizárólag azok a kémiai összetevők alapján lehet megkülönböztetni a valódi méztől, amelyektől függ a méz kinézete, színe, szaga és íze, de az energia- és tápértéke is. Utóbbiak nagyban befolyásolják azt, hogyan hat a szóban forgó termék az egészségre – mondta a szakember.
Azt is kiemelte, hogy a mézet többféleképpen is lehet hamisítani. A leggyakoribb, hogy több vagy kevesebb cukorszirupot adnak a mézhez, de az is sűrűn előfordul, hogy a méheket különböző cukorszirupokkal etetik. Az említettek egyike sem engedélyezett: a szabványok szerint az emberi fogyasztás céljával piacra dobott mézet semmilyen adalékkal nem szabad dúsítani – emelte ki a professzor. Nyomatékosította, hogy még élelmiszeriparilag elfogadott adalékokat se lenne szabad alkalmazni a méztermelés folyamán, ugyanis bármilyen adalék teljesen megváltoztathatja azt a hatást, amelyet a mézfogyasztással gyakorolunk az egészségünkre – mondta Dušanka Milojković-Opsenica.
A hamisítványok azonban a figyelmeztetések ellenére is uralják a piacot, hisz hatalmas a haszonkulcs. A behozatali hamisítvány felvásárlási ára szállítással együtt 1,3 euró kilogrammonként. Ugyanezért a termékért viszont akár 1200–1500 dinárt is elkérhetnek a kereskedelmekben, a valódi méz értékesítési ára ugyanis ekörül mozog – mutatnak rá a méhészek, akik szerint az országunkba beözönlő hamis termékek 1,6 millió kaptár méh és 20 ezer méhész megmaradását veszélyeztetik.
Nyitókép: Méztöltő gép (Fotó:MTI)
