Még hivatalba se lépett Donald Trump, máris vámokkal fenyegetőzött. Amióta beült az Egyesült Államok elnöki székébe be is váltotta ígéretét, sőt azóta (április 9-én) jelentősen módosított rajta. Vámszünetet tart július második hetéig, azzal a megjegyzéssel, hogy néhány kivételtől eltekintve, a listájára vett mintegy 180 ország és terület továbbra is 10 százalékos alapvámot köteles fizetni az USA-ba szállított árucikkei után. A határidő lejártáig az érintettek megpróbálkozhatnak megegyezni vele.
A büntetővámokat azért varrta mások nyakába, mert szerinte sokkal több terméket adtak el az Egyesült Államoknak, mint amennyit tőle vásároltak. Ezzel pedig hatalmas külkereskedelmi deficitet okoztak Amerikának, amit megengedhetetlennek tart.
Elfogadhatatlan számára az is, hogy országok egy csoportja le akarja cserélni a dollárt az egymás közti kereskedelmi elszámolásban. Nekik 100 százalékos pótvámot ígért, ha a továbbiakban is erre törekszenek, illetve ezt a gyakorlatot alkalmazzák. Merthogy a dollár kiszorítása már megkezdődött. A műveltben Kína jár az élen, amely jó néhány kereskedelmi partnerével a saját nemzeti valutában jüanban (renminmiben) számol el egyre több ügyletet. Főként Oroszországgal, de akadnak mások is.
A BRICS-államok ennél is tovább mennének. A világ leghatalmasabb gazdasági és kereskedelmi tömbjeként már nemcsak saját elszámolási, hanem közös valutát is be akarnak vezetni, hátat fordítva a dollárnak. A kilenctagú országcsoporthoz (amelyhez mások mellett Kína, Inda, Brazília, Oroszország, Egyiptom, Etiópia és Irán tartozik) egyre többen csatlakoznának. Vietnámtól és Indonéziától kezdve Törökországig és Nigériáig.
A BRICS már 2023-ban kinyilvánította, hogy minden tekintetben függetlenedni akar a dollártól. Eltökélte azt is, hogy megfosztja a globális pénzügyi rendszerben betöltött vezető valuta szerepétől. Azt remélve, hogy a terv sikere esetén Washingtont már nem tudja a nyomásgyakorlás eszközeként (pénzügyi fegyverként) használni mások ellen a dollárt.
A BRICS-tagok tavalyi csúcstalálkozóján, amelyet októberben Oroszországban tartottak, központi téma volt a dollártól való függetlenedés (dedollarizáció) és az egymás közötti kereskedelemben egy saját fizetési mechanizmus kidolgozása. Konkrét javaslatok is elhangzottak a dedollarizáció felgyorsítása érdekében.
A közös BRICS-valuta kérdésében azonban nincs egységes álláspont a tagállamok között. Abban viszont egyetértés alakult ki közöttük, hogy a dollártól független és biztonságos, zárt rendszerre van szükségük.
A dollármentesítési törekvések egyre jobban nyugtalanítják Trumpot, aki azt üzente ezeknek az országoknak, hogy „se új valutát ne hozzanak létre, se más valutát ne használjanak az amerikai dollár helyett”. Ha mégis így tesznek – üzente nekik –, komoly büntetésre számíthatnak: Washington 100 százalékos importvámot fizettet meg velük, végső esetben pedig kirekeszti őket az amerikai piacról.
Az üzenetét a BRICS-nek címezte. De másoknak is szólt. Merthogy másutt is készülődnek.
Nyugat-Afrikában arra, hogy 2027-re bevezetik a saját közös valutát. A neve eco, amely a remények szerint csökkentheti a hatalmas térség dollárfüggőségét, és segítheti az amerikai fizetőeszköz hegemóniája elleni globális törekvéseket. A Davosban évenként megrendezett Világgazdasági Fórum (WEF) számára készült elemzés szerint az eco használói évente ötmilliárd dollárt takaríthatnak meg csak a devizaváltási költségek mellőzésével.
A törekvés nem új keletű, hiszen a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) már bő húsz éve dolgozik az eco bevezetésén. Az ECOWAS eredeti célja, hogy integrálja a régió tizenöt államának gazdaságát. Az ecótól a kereskedelem egyszerűsítését és a tranzakciós költségek csökkentését reméli.
Ha sikerül bevezetni, az új lendületet adhat ezeknek a tevékenységeknek, s a dedollarizációs törekvéseknek. Az évi ötmilliárd dollárt pedig (amely a devizaváltási költségek megszűnésével keletkezne) a 400 millió lakosú régió országai a zöldenergia-rendszereikbe fektethetnék be. Az eco így a mindenütt egyre nagyobb gondot okozó klímaváltozás elleni küzdelem finanszírozásának elemévé is válhat.
A bevezetését korábbra ígérték a kezdeményezők, ám mindig halasztásra kényszerültek. Legutóbb a 2020-as koronavírus-járvány miatt, amikor is 2027-et jelölték meg céldátumként.
A rögzített árfolyamú ecót az EU euróövezethez elvben hasonló egységes valutaunió fizetőeszközeként használnák. Ám a bevezetéséig az érdekelt államoknak komoly gazdasági, pénzügyi és egyéb feltételeket kell teljesíteniük. A költségvetési hiányt például a bruttó hazai össztermék (GDP) három százaléka, az inflációt pedig a tíz százaléka alá kell leszorítani. Az előírt tíz feltétel mindegyikének azonban az ECOWAS-államok többsége nem felel meg.
A terv sikerét politikai nehézségek is akadályozzák. A térség országainak zöme ugyanis az euróhoz kötné az eco árfolyamát, míg a többiek (Nigéria és Ghána) függetlenebb valutát szeretnének.
