Az első negyedévi meglepő zsugorodás után egyre több jel utal arra, hogy a gazdaság a második negyedévben erőteljesen fellendül, és több mint 4 százalékos GDP-növekedés várható az Egyesült Államokban. A munkaerőpiac erős, a fogyasztók költekeznek, és most már van bizonyíték arra, hogy a feldolgozóipar nem küzd annyira az orosz–ukrán háború által gerjesztett ellátási zavaroktól, mint ahogyan attól a szakértők tartottak, miközben az építőipari termelés továbbra is egyre magasabbra kúszik.
Az álláslehetőségekre és a munkaerőpiacra vonatkozó statisztikák megerősítik azt az üzenetet, hogy az Egyesült Államokban nem munkahely nincs elég, hanem dolgozni akaró emberből van hiány. Az álláslehetőségek 11,4 millióra csökkentek a felfelé módosított 11,855 millióról, de ez azt jelenti, hogy minden egyes amerikai munkanélkülire még mindig közel két üres állás jut. Összehasonlításképpen: az Egyesült Királyságban minden egyes munkanélküli britre egy üres álláshely jut, Németországban pedig minden egyes munkanélküli németre mindössze 0,4 üres álláshely jut – írja összefoglalójában az ING vezető nemzetközi elemzője, James Knightley.
A szűkebb munkaerőpiac nagyobb felfelé irányuló nyomást jelent a bérekre, ami valószínűleg az USA-ban az inflációt jobban tartja, mint más fejlett piacokon. Ez viszont alátámasztja azt az álláspontot, hogy a Federal Reserve továbbra is agresszívebb lesz a kamatemelésben, mint az európai jegybankok, ami segít a dollár támogatásában a következő hónapokban.
Az Egyesült Államok feldolgozóipari ágazatából származó hírek még kedvezőbbek voltak, az ISM-jelentés szerint a főindex meglepő módon 56,1-re emelkedett 55,4-ről. Miközben mindenki azzal számolt, hogy a gyenge kínai termelés visszafogja a gyártást. Ehelyett az új megrendelések szépen emelkedtek, 53,5-ről 55,1-re, a termelés pedig 53,6-ról 54,2-re. A rendelésállományok továbbra is intenzívek, és a beszállítói szállítási idők ismét hosszabbodnak, miközben a vevői készletek jelentősen csökkennek.
A történelmileg nagyarányú kamatemelések folyamatos sorozata és a Fed mérlegének gyors leépítése segítene kigyógyítani a gazdaságot az ingyenpénz függőségéből: de közben rontja a beruházási kedvet, a hitelezés drágább lesz, ami összességében visszafogja a gazdaságot. A gazdaság lassításával a Fed az infláció megszelídítését reméli, ami papírforma szerint recesszióba is taszíthatja a gazdaságot.
De egyelőre az amerikai gazdaság nem vesz tudomást az olyan külső problémákról, mint az ukrajnai háború, vagy a kínai koronavírus miatti járványügyi zárlatok. Inkább abban bíznak, hogy a nemzetközi kitettséget a Joe Biden vezette kormány úgy oldja meg, hogy minden erejével támogatja az amerikai cégeket, vagy azt, hogy csökkentsék a külföldi függőségüket. Egyelőre inkább feléjük is billen a mérleg.
Ettől még sokan mindig tartanak a recessziótól: Elon Musk Tesla-vezér például sokakra ráijesztett, hogy pénteken azt mondta, „pokoli rossz előérzete” van a gazdaságról.
