A kormány, pontosabban a Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szociálpolitikai Minisztérium hamarosan hivatalos megállapodásokkal könnyíti meg a Szerbiába való munkaerő-beáramlást. Folyik a részletek egyeztetése az ázsiai Bangladessel és Vietnammal, valamint a közép-amerikai Guatemalával. A múlt héten reszortközi megbeszélésen volt napirenden a téma, és a külügyminiszter azt kérte a munkaügyi tárcától, írja össze, mely területeken legnagyobb a munkaerőhiány az országban – írja a Danas napilap. A 160 milliós Banglades és a kis híján 100 millió lakosú Vietnam a munkaerő kiapadhatatlan forrásává válhat Szerbia számára, de kérdés, milyen feltételekkel.
– Kétségtelen, hogy a munkaerőpiaci kínálat növekedése megfelel a hazai munkáltatóknak. Ha nincs elég munkás, emelkedik a munka ára, de a mi gazdaságunk nem képes annyit fizetni, mint amennyit Nyugat-Európában fizetnek. Vállalataink nincsenek olyan technológiai szinten, hogy drága munkaerővel termelékenyek maradhassanak. Helyettesíteni vagyunk kénytelenek a Nyugat-Európába kivándorolt hazai munkásokat, és a szóban forgó országokból a vállalatok olcsó munkaerőhöz tudnak jutni” – ecseteli a helyzetet Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkaadók Uniója elnökségének tagja. Több szektorban is munkaerőhiány van, de a legkifejezettebb az építőiparban. Sajnos a rossz életkörülmények és a kifizetetlen bérek miatt most éppen a Vietnamból érkezettek tiltakoznak, két évvel ezelőtt Kraljevóban az indiaiak emelték fel hangjukat, tavaly pedig a törökök.
Saša Torlaković, az Építőipari Munkások Szakszervezetének elnöke arra emlékeztet, hogy a múlt század 90-es éveinek végén Szerbiában még 100 000 építőmunkás dolgozott, később azonban a magánosítás tönkretette az építővállalatokat.
„Építőipari munkásaink jól képzettek, sok mindent el tudnak végezni, és nem fognak itthon 55.000–60.000 dinárért dolgozni, hanem mennek Európába 10–15 eurós órabérért, márpedig az építőhelyeken idényben napi 10-12 órás a munkaidő. Ugyanakkor az ázsiai emberek 300 euróért dolgoznak. Nem szakképzettek, úgymond „csatornát ásni” jönnek. A törökök például kitűnő ácsok, az albánok pedig jó vasbetonváz-készítők, de Szerbia nekik is csak egy megálló Európa felé, amely szinte nyeli a munkásokat” – magyarázta Torlaković. Tavaly a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat 23.662 munkaengedélyt adott ki külföldieknek, majdnem kétszer annyit, mint 2020-ban, de ez nem valós szám, ennél sokkal többen vannak itt. „Egy bejelentett munkásra 3–5 illegálisan dolgozó jut. Még a kormányprojektumokon is vannak, akik bejelentetlenül dolgoznak, India, Kína falvaiból érkeznek, és építik az olcsó lakásokat a szerbiai rendőröknek, katonáknak” – mondta Torlaković.
