Tegnap reggel megkezdték a Németországot orosz gázzal ellátó Északi Áramlat 1 gázvezeték tervszerű leállítását a szokásos éves karbantartási munkák elvégzéséhez. A teljes leállítás több órába telt. Az üzemeltető Nord Stream AG cég közölte, hogy a munkálatok július 21-éig tartanak, és addig nem szállítanak gázt a vezetéken keresztül Németországba. A biztonsági rendszereket, az áramellátást, a tűz- és gázvédelmet, valamint az elzáró- és szigetelőszelepeket ellenőrzik, és szükség esetén javítják vagy kalibrálják, továbbá szoftverfrissítéseket is végeznek a vezeték irányító rendszerében.
KANADA VISSZAKÜLDI A TURBINÁKAT
Az ukrajnai háború előtt Németország a gáz mintegy 55 százalékát vásárolta Oroszországtól, mostanra azonban ez az arány 35 százalékra csökkent. A Gazprom, arra hivatkozva, hogy Kanadából nem érkeztek vissza a vezeték javítására kiküldött turbinái, már júniusban jelentősen visszafogta a szállítást. Robert Habeck német gazdasági miniszter aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Oroszország esetleg a szervizelés után sem nyitja meg újra a gázcsapot. Mint fogalmazott, nem világos, mi történik a karbantartási munkák befejeztével. Közben Kanada úgy döntött, az Oroszországgal kialakult energiaválság enyhítése érdekében visszaadja Németországnak az orosz Északi Áramlat gázvezeték turbináit, annak ellenére, hogy Ukrajna felszólította, „ne engedjen a Kreml zsarolásának”, ne küldje vissza a turbinákat, amelyek jelenleg a Siemens-csoport műhelyeiben vannak a québeci Montreal közelében. „A szükséges földgázellátás nélkül a német gazdaság jelentős károkat szenvedne, és a németek a tél közeledtével azt kockáztatnák, hogy nem képesek otthonukat fűteni” – nyilatkozta Jonathan Wilkinson természeti erőforrásokért felelős kanadai miniszter. A német kormány már hetek óta intenzív kapcsolatban volt Ottawával, hogy az Oroszország elleni szankciók ellenére elérje e felszerelés visszaszállítását Európába.
A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) gazdasági összeomlástól tart. Peter Adrian elnök nem zárja ki, hogy az orosz gázszállítások teljes leállása esetén a téli hónapokban akár kétszámjegyű is lehet a gazdasági teljesítménycsökkenés. „Néhány hónapon belül összeomolhat a gázellátásunk. Sajnos azzal a forgatókönyvvel is számolnunk kell, hogy a karbantartási leállás után, július 21-étől egy ideig nem érkezik gáz az Északi Áramlat 1-ből. Ez katasztrófa lenne”. A tervezett németországi cseppfolyósítottföldgáz-terminálok (LNG-terminálok) csak a télre lesznek üzemképesek – hívta fel a figyelmet a DIHK elnöke.
NEM CSAK A NÉMETEK RETTEGNEK A GÁZHIÁNYTÓL
Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter szerint Franciaországnak „gyorsan csatarendbe kell állnia” annak érdekében, hogy felkészüljön arra az eshetőségre, ha teljesen megszűnne az orosz gázellátás. Egy gazdasági fórumon azt mondta, „készüljünk fel az orosz gázellátás teljes leállására, mert ma ez tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek”. Hozzátette, fel kell gyorsítani az energetikai függetlenség kialakítását, és csökkenteni a fogyasztást. Franciaország energiaellátásának csaknem a 20 százalékát fedezik földgázból. Az ukrajnai háború előtt a francia földgázszükséglet nagyjából 17 százalékát tette ki az Oroszországtól vásárolt gáz.
Az Északi Áramlat 1-en indított karbantartási munkálatok miatt Ausztria is kevesebb földgázt kap – közölte Leonore Gewessler energiaügyi miniszter. Szerinte július 21-e, amikorra a karbantartási munkák befejezését tervezik, „kritikus nap lesz egész Európa számára”, és ma még senki sem tudja teljes biztonsággal előre jelezni, hogy az éves nagyjavítás után felújítják-e a szállítást. Ausztria közvetlen gázellátása szempontjából ugyan nincs kulcsszerepe az Északi Áramlat 1 leállásának, de a tározók feltöltésének ütemére hatással lesz.
Harmadával csökkent az Olaszországba irányuló orosz gázszállítás is. Ezt a részben állami tulajdonban lévő Eni olasz energiaszolgáltató jelentette be, a Gazprom orosz állami vállalattól kapott tájékoztatásra hivatkozva. A tájékoztatás szerint a szokásos napi 32 millió köbméter helyett napi 21 millió köbmétert szállítanak. Az ukrajnai háború kitörése óta Mario Draghi miniszterelnök kormánya függetleníteni akarja magát az orosz gázszállításoktól. A csaknem 60 millió lakosú ország gázimportjának nagy részét Oroszországból kapja. Az olasz kormány megállapodásokat kötött más gázszállítókkal, például Azerbajdzsánnal, Katarral és Algériával, valamint két terminált is vásárolt a cseppfolyósított földgáz (LNG) tárolására és újragázosítására.
