Az elemzők nem lepődtek meg, hiszen arra számítottak, hogy az euróövezetben a szeptemberi infláció (éves összehasonlításban) már 3,3 százalék lesz az augusztusi három százalék után. A gáz- és az áramárak szédületes emelkedése miatt azonban az általános drágulás még az előzetes becsléseknél is erőteljesebbnek bizonyult: mértéke elérte a 3,4 százalékot.
Ilyen drágulási hullámra legutóbb tizenhárom évvel ezelőtt, 2008 szeptemberében figyeltek fel a közgazdászok az eurózónában. A tizenkilenc uniós országot magába foglaló közösségben ezúttal az energiaárak emelkedtek a legmagasabbra, átlagban csaknem 17,4 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbi szintet. A legkevésbé a szolgáltatások drágultak, alig 1,7 százalékkal. Az élelmiszerekért 2,1 százalékkal kellett többet fizetni, mint tavaly szeptemberben.
Az EU statisztikai hivatala (Eurostat) előzetes adataiból az is kiderül, hogy a változást leginkább Észtországban érezte meg a lakosság, itt a múlt hónapban csaknem 6,4 százalékos inflációt mértek. Utána Litvánia következett 6,3 százalékkal, majd harmadikként Szlovákia, 5,1 százalékkal. A legkisebb mértékben Máltán emelkedtek a fogyasztói árak (mindössze 0,7 százalékkal), továbbá Portugáliában (1,3 százalékkal), valamint Görögországban és Finnországban, ahol egyaránt 2,1 százalékos emelkedést regisztráltak.
Az EU és az eurózóna legnagyobb gazdaságai közül Németországban 4,1 százalékkal, Spanyolországban pedig 4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves összehasonlításban. Olaszország és Franciaország némileg jobban járt, hiszen az előbbiben háromszázalékos, az utóbbiban 2,7 százalékos drágulást mértek.
Az Unió főhatalmának és vezető gazdaságának számító Németország meglepően magas inflációval zárta a múlt hónapot, bár az augusztusi adat sem bizonyult sokkal jobbnak, hiszen már akkor is 3,9 százalékon állt a mutató, a júliusi 3,8 százalék helyett.
A kedvezőtlen adatok sorozata nem a nyáron, hanem már az év elején megkezdődött, és az árak azóta újabb csúcsokat döntöttek. A folyamat még hónapokig eltarthat, ezért a drágulás várhatóan még nagyobb arányú lesz az országban.
A német statisztikai hivatal (Destatis) szerint tavaly szeptemberhez képest az élelmiszerekért 4,9 százalékkal, a szolgáltatásokért meg 2,5 százalékkal kellett többet fizetni, ám a háztartási energia és az üzemanyagok ára még látványosabban emelkedett, majdnem 14,5 százalékkal.
Németország inflációs adataira mindenki odafigyel, hiszen jelentősen befolyásolják az Európai Központi Bank (ECB) monetáris politikáját, amelynek egyik fontos célja az árstabilitásnak a biztosítása. Az uniós jegybank közgazdászai (még) nem nyugtalankodnak az euróövezeti magas infláció miatt. Többségüknek ugyanis az a meggyőződése, hogy az utóbbi hónapokban feljegyzett értékek csak átmeneti jellegűek. Véleményüket osztja Christine Lagarde ECB-elnök is, aki arra számít, hogy az áremelkedés üteme idővel fokozatosan mérséklődik, és a következő években már két százalék alatt marad a közös valutát használó uniós tagállamokban.
