Az utóbbi napok energetikai válsága alapjaiban megrengette Európát és a világot. Az állami tartalékokban ismét halmozódik a földből kinyert üzemanyag, emiatt várható a Föld szén-dioxid-kibocsátásának ugrásszerű növekedése. A Párizsi szerződésben foglalt környezetvédelmi kikötések veszélybe kerülnek, könnyen ellehetetlenedhet annak a célnak a megvalósítása, amelynek értelmében a globális felmelegedés növekedésének mértékét legfeljebb 1,5 Celsius-fokban határozták meg a szerződést aláíró államok.
Kína, India és a többi, fejlődő gazdaságú állam követeli a szenet, sőt, tíz év környezetvédelmileg pozitív irányzat követése után most még az USA is hajlamosságot mutatt arra, hogy növelje a legszennyezőbb energiahordozó iránti igényét. Mindez a Nemzetközi Energiaügyi Ügynökség (International Energy Agency) előrejelzéseiből derül ki. A felméréseik rámutatnak arra, hogy a Covid–19 járvány kitörését megelőzően a szén-dioxid-kibocsátás mértéke hatalmasat ugrott, majd 2020-ban akkora zuhanás következett be a mutatókban, amekkorát 1965 óta nem jegyeztek. Ez utóbbi adatot a britt BP Plc olajcég tette közzé, a Carbon Monitor csoport kimutatása pedig arról szól, hogy az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátása az idén januártól augusztusig csupán egy százalékkal volt kisebb, mint 2019 első kétharmadában.
Kínában is egyre nagyobb a gond, a Forbes médiaház úgy értékel, hogy Európát a télen katasztrófa fenyegeti. Olyan összeomlás, amelyből még Oroszország sem fogja kihúzni. A tavalyi energiaválság, amely a villányáram-termelést érintette legsúlyosabban, Kínában és Nagy-Britanniában volt a legkifejezettebb, a villanyáram-termelők gázkibocsátása január és augusztus között 2,2 százalékkal növekedett világviszonylatban, 2019-hez viszonyítva.
