– Szerbia egészséges közpénzügyekkel, viszonylag kedvező globális makrogazdasági feltételek közepette, stabil valutával, alacsony fokú eladósodással, jelentős külföldi beruházások beáramlásával lép be a 2022. évbe, ami újabb pénzügyi lehetőségeket nyit meg, valamint lehetővé teszi a kockázatok és bizonytalanságok ellenőrzését. Saját, elsősorban emberi erőforrásaink megerősítése révén készek leszünk felvenni a harcot minden kihívással – szögezte le Aleksandar Vučić államfő tegnap a The Economist: A világ 2022-ben konferencia belgrádi megnyitóján.
A két éve tartó világjárványra utalva kifejtette, megmutatkoztak a liberális gazdaságpolitika hiányosságai, és bebizonyosodott, hogy a humanitárius és gazdasági katasztrófákat állami intervencionizmus nélkül nem lehet áthidalni. „Az emberiség elvesztette a politikai szolidaritás és a multilateralizmus iránti bizalmát, a védőoltásokhoz való hozzáférésért folytatott harc a legteljesebb mértékben politikai kérdéssé vált, a lélegeztetőgépek beszerzéséért indított küzdelem pedig hírszerzői és kémelhárítási jelleget öltött. A nagy bizonytalanság feltételei közepette a kormány hatalmas felelősségtudatról tett tanúbizonyságot, és összesen nyolcmilliárd euró értékű intézkedéscsomagokkal segítette a gazdaságot és a lakosságot, miközben sikerült megőrizni, sőt bővíteni a munkahelyek számát. Ma az ország egy lépésre van a legmagasabb fokozatú befektetési besorolástól. Noha egyes előrejelzések szerint 2022-ben gyengülnek az árnyomások, a növekvő gazdaságok egy részében az élelem és az energiahordozók drágulása miatt ez még valószínűleg várat magára” – fejtette ki az államfő, aki szerint a nagy- és regionális hatalmak számára az energetika egy újabb harcmezővé vált, hiszen az energiahordozók többé nem mindenki számára elfogadható árú javak, hanem hatalmas erejű fegyverek. A megnövekedett kereslet folytán minden bizonnyal maradnak a pandémia előtti időszakhoz képest magas árak. Vučić elmondta: szeretné, ha legalább Európán belül egységes álláspont alakulna ki fontos témákra vonatkozóan, mint például, hogy bezárják-e az atomerőműveket, vagy tovább építik, hogy az egyes országok tudják magukat mihez tartani az energiaellátást illetően. Szerbiára vonatkozóan szerinte biztató, hogy „számos ajtón kopogtathat”, miközben nem lankad a saját erejébe vetett hite”. Az ország növelni fogja a megújuló energiaforrások kiaknázását, és elkötelezett saját zöld átállását illetően.
A The Economist éves konferenciájának megnyitóján Ivica Dačić parlamenti elnök egyebek között leszögezte, hogy a nemrég elfogadott jövő évi költségvetés szavatolja az életszínvonal további növekedését és a nagy beruházások folytatását is. Zorana Mihajlović kormányalelnök, bányászati és energiaügyi miniszter emlékeztetett arra, hogy az idén több energiatörvényt is meghozott a képviselőház, és Szerbia célja az, hogy 2040-re a villanyáram 40 százalékát megújuló forrásokból biztosítsa. Darija Kisić Tepavčević munkaügyi és foglalkoztatási miniszter kiemelte: hónapról hónapra csökken a munkanélküliség, novemberben például 1000-rel többen dolgoztak, mint októberben. November végére 207 000 ember került le a munkanélküliek listájáról.
A konferencián többek között felszólalt Alessandro Bragonzi, az Európai Beruházási Bank nyugat-balkáni képviseletének vezetője, aki közölte, hogy az utóbbi két évben 1,7 milliárd euróval segítették a térséget, ebből 1,5 milliárdot a kis- és középvállalkozásokba fektettek. A jövőben a klímaprojektumokra összpontosítanak, és Szerbiában részt vesznek a magánszektor, valamint az innovatív technológiák fejlesztésében.
