Egy ideje már a 2022-re vonatkozó gazdasági kilátásokat latolgatja az elemzők egy része. Bár világszerte tavaly is sok gondot okozott a koronavírus-járvány, az azt megelőző évben általa okozott sokkhatást sikerült túlélni. Sőt az újranyitás után 2021-ben már dinamikus felélénkülés kezdődött.
A bizonytalanság azonban még nem múlt el, ezért senki sem tudja megmondani, hogy a járvány miként hat az emberek, országok és így a gazdaság életére ebben az évben. A meghatározó nemzetközi szervezetek előrejelzéseiből kiderül, hogy az idén világszerte folytatódhat a fellendülés, de visszafogottabb ütemben, mint tavaly.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4,9 százalékos globális gazdasági növekedésre számít 2022-ben, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pedig 4,5 százalékosra, ami jócskán elmarad a tavalyi, majdnem hatszázalékostól, bár jelentősen magasabb a 2023-ra jelzett 3,3 százalékos értéknél.
Az évek óta jól teljesítő kínai gazdaság várható idei eredménye pedig a tavalyitól maradhat el. A meghatározó nemzetközi pénzintézetek szerint a kínai bruttó hazai össztermék (GDP) a mögöttünk hagyott esztendőben hét és nyolc százalék között növekedett, ám 2022-ben legjobb esetben is be kell érnie öt-hat százalékkal.
A világ másik meghatározó hatalmának számító Egyesült Államok gazdasága a vártnál gyengébben, míg az Európai Unióé jobban teljesített 2021-ben. A Goldman Sachs befektetési bank arra számít, hogy az Egyesült Államok GDP-je az idén hajszállal három százalék alatt marad a tavalyi, majdnem négy százalék után.
Az EU-ban 2021 negyedik negyedében lelassult a gazdasági aktivitás, s gyors emelkedésre 2022 elején sem lehet számítani. Az idei év egészében 4,3 százalék lehet a GDP-növekedés a közösség területén és az euróövezetben is.
Az előrejelzések készítői arra is felhívták a figyelmet, hogy a munkanélküliség az eurózónában már az idén a koronavírus-járvány 2020-as kialakulása előtti szintre csökkenhet, ám az inflációról ez aligha mondható el. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke sem titkolja, hogy a pénzromlás az idei év nagy részében is két százalék felett lesz, sőt „rövid távon várhatóan magas marad”, visszatükrözve az üzemanyag-, a gáz- és az áramárak emelkedését, illetve az ellátási nehézségeket. Az ECB arra számít, hogy a következő néhány hónapban lassul az infláció az eurózónában, de 2022 nagy részében így is két százaléknál magasabb, éves átlagban pedig 3,2 százalék lesz.
Lagarde azonban optimista: azt állítja, hogy a pénzromlás idővel mérséklődik, és (már 2023-ban) két százalék alá süllyed.
Hasonló az álláspontja az OECD-nek is. Szerinte a szervezethez tartozó 38 (fejlettnek számító) tagország egészében az éves fogyasztóiár-emelkedés 2022 decemberére 3,5 százalékra mérséklődhet a 2021 végén mért majdnem öt százalékról.
Az USA-ban is arra számítanak, hogy a következő időszakban valamicskét mérséklődik az infláció, de egy ideig még biztosan sok fejtörést okoz. Hogy meddig, azt nem tudni, de korábbi álláspontjától eltérően az amerikai jegybank (Fed) már inkább tartós jelenségnek tekinti a magasabb inflációt, amelynek mértéke az Egyesült Államokban az idén közelebb lesz a három százalékhoz, és jó esetben is csak 2022 végére enyhülhet.
