Miközben a málna idei felvásárlási áráról tárgyalnak, addig ez a gyümölcs a piacokon és az élelmiszerboltokban eléri a kivételesen magas, akár 800 dináros kilogrammonkénti árat is.
A Politika napilap értesülései szerint ez háromszorosa annak az árnak, amit a termelőknek fizetnek a hűtőházak.
A szerbiai málna ebben az idényben sem lesz elérhető a legtöbb polgár számára. Ez a helyzet évek óta megismétlődik, azonban a legdrasztikusabb mégis 2017-ben volt, amikor a kiskereskedelmi ár hétszer magasabb volt, mint a vételár. Ezt követően egy 125 grammos kiszerelés 100 dinárba került, míg a hűtőházak 120 dinárt kínáltak a termelőknek – kilogrammonként.
A Szerbiai Málnatermesztők Szövetsége erre kellő időben rámutatott, hangsúlyozva, hogy a fő kérdés az, hány piaci szereplő van az értékesítési láncban. Mint hozzátették ebben a láncolatban a termelők keresik továbbra is a legkevesebbet. A málnatermelők 75 százaléka a hűtőházaknak adja el a megtermett gyümölcsöt, és arra a következtetésre jutottak, hogy sok közvetítő van míg a gyümölcs a fogyasztókig ér.
Időközben megváltoztak a piaci körülmények, és a világszerte jellemző málnahiánya miatt a termelők lényegesen jobb bevételre számítanak az idei szezonban, mint 4 évvel ezelőtt.
– A málna előállítási költségei megemelkedtek, viszont ezt a forgalmazók nem veszik tekintetbe, inkább a világban uralkodó trendekre figyelnek. Ez nemcsak a málna, hanem más gyümölcs esetében is érvényes. Ez tiltakozást vált ki a fogyasztók körében – mondja dr. Aleksandar Leposavić, a gyümölcstermesztés egyik jeles hazai szakértője.
