Két ugyanolyan képesítésű és képességű munkás közül a szerbiai munkaadók 68 százaléka a 45 évnél fiatalabbat választaná – állítják a hazai szakemberek. Az idősebbek tapasztalatát világszinten sem használják ki kellőképpen a munkaadók – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) párizsi székhelyű, nemzetközi szervezet kimutatásából. A különböző életkorú munkaerő népszerűsítésével foglalkozó jelentésben ugyanakkor figyelmeztettek arra az előrejelzésre, miszerint 2050-re tízből négy alkalmazott 50 évnél idősebb lesz.
A nemzetközi szervezet szakemberei felhívták a figyelmet arra a világszintű problémára, hogy a munkaadók manapság annak ellenére sem használják ki az idősebbek tapasztalatát, hogy ez a korosztály lényegesen egészségesebb és képzettebb, mint régebben. A jelentés rámutat arra is, hogy az idősebb korosztály nagyobb arányú alkalmazása az életszínvonal növeléséhez vezetne. A szolgálati évek meghosszabbításával pedig 2050-ig átlag 19 százalékkal lehetne növelni a bruttó hazai termék értékét lakosonként – állítják a kapott adatok alapján összeállított előrejelzés írói. Hangsúlyozzák, hogy a koronavírus-járvány miatt először történt meg az elmúlt 50 évben, hogy sokkal több idős szerepel a munkanélküliek listáján, mint közepes korú munkavállaló.
AZ UTOLSÓ SZÓ A MUNKAADÓÉ
Szerbiában jelenleg 194.260 olyan munkanélküli vár állásra, akik 50 évnél idősebbek – írja a Politika. A napilap hangsúlyozza, hogy az idősebbek annak ellenére is nehezen találnak állást, hogy az állam külön támogatja a foglalkoztatásukat. Az utolsó szó ugyanis a munkaadót illeti meg, aki választhat a képesített vagy részben képesített 30 évnél fiatalabb, illetve az ugyanilyen kompetenciákkal rendelkező, 50 évnél idősebb munkás közül. Ők ugyanis a hazai munkaerőpiac legveszélyeztetettebb csoportjai.
Területeinken a munkaadók nem szívesen döntenek az idősebb munkások mellett, legtöbbjük szerint ugyanis a munkások 30-tól 45 éves korukig a leghatékonyabbak – állítja Nada Satarić, az Amiti polgári egyesület tagja.
(Fotó: Ótos András)
– A szerbiai munkaadók 68 százalékban a 45 évnél fiatalabb mellett döntenek, ha két ugyanolyan képesítésű, ám különböző korú munkás közül kell választaniuk. A felmérések szerint a hazai munkaerőpiacon legkevésbé a 45 éves nők érvényesülnek, őket tartják leghosszabb ideig nyilván munkanélküliként. A sok sikertelen próbálkozás után legtöbbször feladják, és már nem is keresnek munkát. A nyilvántartott idősebbek közül csupán 55 ezren érdeklődnek aktívan az álláslehetőségek iránt – magyarázta Satarić.
Az illetékes kiemelte, hogy a munkaadók előítéletekkel állnak hozzá az idősebbek alkalmazásához. Legtöbbjük ugyanis úgy véli, hogy az 50 évnél idősebbek már nem tudnak alkalmazkodni az új körülményekhez, nehezen viselik a változásokat, és nem hajlandóak az új ismeretek elsajátítására. Ahelyett, hogy a ledolgozott munkaéveket előnyként élnék meg, és továbbképzések által fejlesztenék az idősebbek képességeit, a munkáltatók inkább hátrányként kezelik a megszerzett tapasztalatot – magyarázta Satarić. A szakember szerint a munkaadók sokkal jobban járnának, ha többet fektetnének munkásaik képesítésébe, és a fiatalos lendület mellett a tapasztalatot is megbecsülnék.
ELSŐ SZEMPONT: HATÉKONYSÁG
A hivatalos adatok szerint Szerbiában jelenleg az alkalmazottak 43 százalékát az 50 évnél idősebbek teszik ki. A munkaadók többségének érdekében áll, hogy tapasztaltabb munkást alkalmazzon – állítja Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkaadók Uniójának tiszteletbeli elnöke.
– Jómagam is voltam olyan helyzetben, hogy idősebb munkásokat alkalmaztam. A munkáltatónak csak hasznára válik, ha tapasztalt munkás dolgozik a cégében, így nem világos számomra, hogy miért van ennyi idősebb munkanélküli az országunkban. A szakképesítést feltételező munkahelyeken ugyanis sokkal jobban tudnak teljesíteni a tapasztalt munkások. Amennyiben viszont olyan álláslehetőségre pályáznak, ami megköveteli a fizikai erőnlétet, akkor a munkaévek alatt szerzett tudásukkal sem tudják lekörözni a fiatalokat.
A munkaadók többsége ugyanis a hatékony munkavégzést részesíti előnyben. E tekintetben fog dönteni, és nem a jelentkező korát tekinti elsődleges szempontnak – állítja Atanacković.
