2024. szeptember 15., vasárnap

MagyarZó Pistike messéi

Bő két hónapig tartó tombolás után a héten véget ért a kánikula. És nem csak, hogy véget ért, hanem nyomban átadta a hejet a zimankónak. A pormosó esővel úgy lehűlt a levegő, hogy én biz’ isten azt gondoltam, hogy a zősök nyomban előkeresik a fiók aljáról a bundás bugyogót meg a szőrmés fuszeklit, pedig tudtommal egész nyáron át erre a lehűlésre áhítoztak. Már vártam, mikor fognak neki a nem is olyan rég feltett klíma leszerelésébe, de aztán eszembe jutott, hogy a szerkentyű nemcsak hűtésre, hanem fűtésre is alkalmas, ami uopste nem baj, merthogy a zokos időjósok szerint a „bécsi ajtón” keresztül a hétvégén megérkezik hozzánk a „sarkvidéki örvény”, állítólag tíz fok lesz mindössze, a Kopaonikon még havazás is lehetséges!

– Az idei nyár volt a mérések történetében a legmelegebb, Tematild – közlé atata.

– Én ezt, Tegyula, mérések nélkül is tudtam: egész júliusban és augusztusban éreztem – vagánykoda az öreglány. – Az a nagy talány, hogy ezek után milyen tél elé nézünk.

– A múltkor még azt olvastam, hogy januárig nem lesz fagy, a napokban azonban változott a leányzó fekvése, és már azt rebesgetik a zakértők, hogy amilyen piszok forró volt a nyár, olyan irtó kemény lesz a tél – újságolá a fater.

– Úgy látszik, a zidőjárás tekintetében mindenféle normalitásnak agyőt mondhatunk – töprenge amama.

– Ebben a hirtelen lehűlésben az lehet a jó, hogy talán egy kissé alábbhagy a parlagfű allergia szorítása – reménykede az öreg. – Be kell vallanom, hogy az utóbbi időben már borzasztóan nyomasztott a tüsszögés, a zorrfolyás meg különösen a szemviszketés!

– Jobban, mint a plazmahiány, Tegyula? – incselkede a muter.

– Ez kegyetlen kérdés, Tematild – sóhajta atata. – Amióta a zeszem tudom, mindig volt a kezem ügyében plazma keksz, a családi históriák szerint csecsemőkoromban is azt kajáltam, erre, mit ad isten, most sehol sem kapható!

– Én a múltkor a postán sorban állás közben kihallgattam három salterusa eszmecseréjét arról, kinek hol sikerült plazma kekszet beszereznie – árulá el az öreglány. – De sajnos elfelejtettem.

– Elég baj az – jegyzé meg a fater. – Merthogy azt olvastam, állítólag egész zeptemberben nem lehet majd kapni!

– No de visszatérve a nyavalyás ambróziára – mondá amama –, a parlagfű allergia ellen a legjobb orvosság a tengerparti vagy a hegyvidéki levegő.

– És gondoltad, akkor nosza rajta – csipkelőde az öreg –, a fránya allergia és a kék Duna völgyéből érkező hideghullám elől meglógunk a kék Adriára!

– Nem rossz ötlet – nyugtázá a muter –, pláne tőled, aki néha még a színházba is ódzkodsz menni!

Amiről az éppen betoppanó Zacseknek nyomban egy vicc jutott az eszébe.

Két rendőr elment egy balett előadásra. Az egyik hamar megszunnyadt rajta, mire a másik oldalba bökte.

– Ébredj már fel, miattad az összes fellépő lábujjhegyen jár!

– Látták, már megest a sorkatonaság bevezetése a téma! – ismerteté a Zacsek.

– Ja, ez egy visszatérő téma – konstatála atata –, akárcsak a lítiumbányászat meg a Kozovó.

– Azt írja a sajtó – így a Zacsek –, hogy valószínűleg 75 napos lesz, és akár már jövőre érkezhetnek is a kaszárnyákba az első regruták.

– A zerencséseknek közülük lehet, majd süt palacsintát a Vučko, mint a napokban a loznicai laktanyában zolgáló bakáknak tette – találgata az öreglány.

– Arra azért kíváncsi vagyok, milyen lesz az, amikor a Z generáció tagjai felcserélik a zokostelót puskára – heccelőde a fater.

– Érdekes felvetés, zomzéd – bólogata a Zacsek –, én úgy tudom, hogy ezek a Z generációs kölkök még a munkahelyi autoritást sem tűrik, képzelem, hogy néznek majd, ha olyan észszerű feladattal bízza meg őket az öregedő őrmester, hogy szedjék fel egyenként kézzel a csikkeket a kaszárnyaudvarban.

– Ezek a fiatalok bizony nem tesznek meg valamit csak azért, mert valaki azt mondta, hogy tegyék meg – fűzé hozzá amama. – Félő, hogy katonai felkészültség helyett egyesek közülük pszichés problémákat szednének össze.

– Hasonlókat állít egy biztonsági elemző is – taglalá az öreg –, aki szerint célszerűbb lenne az önkéntesekre összpontosítani. Pláne, ha figyelembe vesszük a régi nagy igazságot, miszerint „a katonaság olyan hely, ahol ami kerek azt a hátukon cipelik, ami pedig kocka, azt meg gurítják, és a kockát is csak azért gurítják, hogy lekopjanak az élei, kerek legyen, és lehessen cipelni”!

– Egy pszichológus meg azt mondta, hogy el kellene fogadni, hogy az elmúlt időszakban nagy változások történtek, nem biztos, hogy a mai fiatalok úgy élnék meg a katonaságot, mint anno mi tettük, némelyeknek vélhetően traumatikus tapasztalat lenne – magyaráza a Zacsek, majd az elhangzottak kapcsán elmesséle kedvenc katonaviccét.

Bemegy az őrmester a katonai hálóterembe, és megkérdi:

– Van itt villamosmérnök?

– Én az vagyok! – jelentkezik az egyik katona.

– Akkor mostantól kezdve a te feladatod az égő fel- és lekapcsolása!

– Olvastam, hogy egy kutatás kimutatta, hogy minél gyakrabban TikTokozik valaki, annál kevésbé képes felismerni az álhíreket – válta témát a muter.

– Szerintem ez kutatás nélkül is sejthető volt. Felmerül azonban a kérdés: egyáltalán miért kell, hogy egy hír igaz legyen?! – trollkoda atata. – Sokkal fontosabb, hogy meghökkentő, bombasztikus, szórakoztató, botrányos, vicces legyen. Túlértékeljük a valóságot!

– Ezzel így lehet a Trampli is – kuncoga a Zacsek –, aki a héten megtartott elnökjelölti vitában megismételte, hogy a bevándorlók megeszik az ámerikaiak házi kedvenceit.

– Ezzel ismét a szpringfildi, egyébként legális haiti bevándorlókra célzott – részleteze az öreglány. – A felvetést egyébként az önkormányzat tételesen cáfolta.

– Mit kell foglalkozni olyan piszlicsáré dolgokkal, mint amilyenek a tények?! – folytatá az idétlenkedést a fater.

– A héten tehát megtörtént a leszámolás az O.K. Corralnál – összegeze a Zacsek –, csak ezúttal nem a legendás kóbojfilmben, hanem Filadelfiában, ahol lezajlott a Kamala meg a Trampli elnökjelöltek első tévévitája.

– Ha figyelembe vesszük, hogy a Tramplinak több bírósági ügye is van, ez az összecsapás Az ügyész és a vádlott párbeszéde címet is viselhetné – ötletele amama.

– Az eseményről szóló tudósításokat olvasva – summáza az öreg –, úgy látom, a tévécsata legnagyobb hozadéka, hogy a Swift Taylor kozmikus popsztár adás után az Instán bejelentette, hogy a Kamalára fog szavazni.

– Lehet, ez a kiírás végül többet nyom majd a latban, mint számos politikai, gazdasági és szociális érvelés meg elemzés – állapítá meg a Zacsek –, hiszen a vita előtt a közvélemény-kutatások szerint a két elnökjelölt fej-fej mellett haladt.

– Én azt sajnálom nagyon – csóvála a fejét a muter –, hogy nem esett szó a Kamala pincérnői kárrierjéről, pedig engem ez érdekelt volna a legjobban. A demokrata jelölt korábban ugyanis azt nyilatkozta, hogy diáklány korában a McDonaldsban dolgozott, krumplit sütött és kasszás volt, ám a Trampli szerint ez nem igaz, vetélytársa ezzel csak azt akarja sugallni, hogy a népből való.

– Mindenki magából indul ki – sejtelmeskede atata –, s aki olykor kamuzik, másokról is azt gondolja, hogy alkalomadtán kamuznak.

Pistike, fuszeklis tényvadász