Kisboldogasszony ünnepe alkalmából az idén is több ezer zarándok látogatott el a Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhelyre, vagyis a Doroszló-Szentkútra. Egyénileg és közösségileg is fontos, maradandó élményeket visznek haza erről a helyről a hívek. A megélt búcsú jellegéről, jelentőségéről, elnyerésének lehetőségéről, a további szentkúti programokról, tervekről a kegyhely rektorával, ft. Verebélyi Árpád címzetes préposttal beszélgettünk.
Hogyan értékeli az elmúlt nagy búcsút a szellemiség, látogatottság szempontjából?
– A búcsú az idén hétvégére esett. Egyeseknek ez azt jelentheti, hogy el tudnak jönni, másoknak meg azt, hogy a hétvégi programok miatt nem marad idejük a vallásos tevékenységekre.
A közösség általános fogyásához viszonyítva sokan eljöttek. Természetesen minden évben folyamatában jelentkezik egyfajta csökkenés, különösen, ha a nyolcvanas években tapasztalt tömeges részvételhez hasonlítjuk a mai búcsúkat. Ugyancsak nem lehet párhuzamba vonni, hogy mennyivel többen éltek abban az időben a tájainkon.
A régi világ úgy nézett ki, hogy az emberek kevésbé voltak munkahelyhez kötve, hiszen leginkább földműveléssel foglalkoztak, illetve valamilyen szinten jobban meg tudták szervezni, hogy akár hétköznap vagy hétvégén részt vegyenek a zarándoklaton.
Ugyanakkor az emberek vallásossága is nyomon követhető. Amíg a nagyszülők generációja egyfajta mélyebb, Istenbe kapaszkodóbb életet élt, addig a mai kor embere, fogalmazzunk úgy, ha nem is vallástalan, de a mindennapi élet rohanásában a fölsűrűsödött feladatok elvégzésére, a megváltozott életminőség és a kényelmi szempontok megvalósítására sokkal több időt szán, amit sok esetben a vallási gyakorlattól vesz el.
Régebben a szentkúti búcsú többnapos volt, talán még három napon át is jelen voltak az emberek. Ma meg, ebben a rohanó világban, akik el is jönnek, már nem vállalják az autóbuszos szervezéseket, hanem autóba ülnek és akkor jönnek-mennek, amikor ők akarnak. Ez a jövés-menés általában arról szól, hogy szinte csak az ünnepi, a központi szentmisére érkeznek ide. Az előtte tartott imádságokra, virrasztásokra talán már sokkal kevesebb embernek jut ideje, mint valamikor.
Alapvetően az emberek lelkiségének módosulása, illetve több tényező is magával hozza a változásokat a Szentkút látogatottsága tekintetében. Ám még mindig azt mondom, hogy a kegyhelyre nagyon szép számban elzarándokolnak a kedves testvérek, és mindez jó érzéssel tölt el bennünket. Érzékelteti, hogy az a fajta lelki háttér, töltet, amellyel a Szentkút próbál az emberek lelkiségén segíteni, mind a mai napig fontos. Abból kiindulva, amivé lett a Szentkút azáltal, hogy a Szűzanya olyan csodákat tett itt, amelyek egyes emberek életminőségében pozitív változást hoztak, az a célunk, hogy a ma zarándokainak is lelki föltöltődést, megerősödést nyújtsunk a vallás, a hit által. Persze nem mi, személy szerint, ugyanis mi csak biztosítjuk azokat a feltételeket, amelyek közelebb engedik az embereket ennek megéléséhez.
Verebélyi Árpád, a kegyhely rektora (Fotó: Kálóci Karola)
Mit jelent a Szentkúton búcsút nyerni?
– A kegyhely attól zarándokhely, hogy különbözik a többi templomtól. A katolikus egyház minden templomának van egy úgynevezett búcsúja, továbbá vannak a mindenszentekhez és a halottak napjához kapcsolódó búcsúi lehetőségek. Az év folyamán egyéb búcsúnyerési lehetőségek is előfordulnak, de ezek egy-egy napra korlátozódnak a templomokban, tehát redukált lehetőségek. A búcsújáró hely, az egyházmegyei kegyhely attól más, hogy itt nem csak egy nap van búcsú, hanem az év minden napján. Ha az ember eljön, elvégzi a szentgyónást, szentmisét hallgat a kegyhelyen, megáldozik, imádkozik és felajánlja magát, zarándoklatát – legyen az év bármely napja –, akkor elnyerheti a teljes búcsút.
A búcsú teológiája egy mély dolog, és hiszem azt, hogy nem mindenki tudja, érti, mit jelent búcsút nyerni. A búcsút általában úgy ismerjük, mint a templom körüli kirakodóvásárt, amikor a templom titulusának ünnepén valamikor hajdanán megjelentek az árusok meg a ringlispíl meg a többi, és a mai ember is általában ezt nevezi búcsúnak. Gyakorlatilag a búcsú odabent zajlik a templomban, és csak egy külső ünnepköre az, amely megvalósul a kirakodóvásárban vagy a kinti forgatagban.
Egyszerű hasonlattal élve, mint amikor valaki valamit tönkretesz és tényleg szánja-bánja a tettét. Tegyük fel, egy gyerek lelökött egy nagyon értékes vázát. A gyermek odamegy az édesanyjához és bocsánatot kér, bevallja, hogy ő volt, aki lelökte a tárgyat, és elnézést kér azért, mert megtette, ugyanis figyelmetlen volt. Ezt értelmezzük mi a mindennapi életben szentgyónásnak. Ám attól, hogy megbántuk az adott tettet, a váza eltörését, a váza nem pótlódik magától, hanem az embernek meg kell dolgoznia azért, hogy pénzt szerezve, munkával, energiával rendbe tegye az okozott kárt.
Az ember lelkében is ugyanígy végbe kell mennie az okozott kár rendbe tételének, vagyis meg kell adnia az elégtételt azért, amit elkövetett, mind fizikai, mind pedig lelki értelemben. Amikor az egyház búcsút hirdet, akkor a bűnökért tartó szenvedéseknek, elégtételeknek az elengedéséért imádkozik. Búcsúzni attól, ami rám vár, mint elégtétel az elkövetett bűneimért – ezt jelenti búcsút nyerni. Mindez miként lehetséges? Ugyebár ott van a boldogságos Szűzanya, a szentek, akik előttünk éltek, és sikerült úgy élni az életüket, hogy az kedves volt a mindenható Istennek. Ezért hisszük azt, hogy most a mennyei üdvösségben vannak. A szentek érdemeire való ráhagyatkozás felhasználásával a búcsú ünnepében az egész anyaszentegyház a mindenható Istenhez fordul, hogy az engedje el azokat a jóvátételi kötelességeket, amelyek esetleg a tisztítótűzben vagy az e világi nehézségek terén ránk várnak mint elégtételek, mint jóvátételek az elkövetett hibáinkért, bűneinkért. Gyakorlatilag képletes formában azt kérjük, hogy Isten szentjei segítségével az egyház segítsen nekünk pótolni az eltört vázát. A mennyei kegyelmek segítsége áll az ember mellé, amikor fölajánlja a búcsúját azokért a dolgokért, amelyekért ő adós. Ezeket fel lehet ajánlani saját magunk lelki üdvösségéért és az elhunytakért is. A keresztény vallás hiszi, hogy azok, akik elhunytak és nem voltak teljes mértékben feddhetetlenek a Jóisten előtt, nem juthatnak azonnal a mennyei boldogságba, csupán a tisztítótűz állapotán keresztül kerülhetnek idővel oda. Mi ezt az elégtételt a búcsúk elnyerésével tudjuk lerövidíteni vagy felajánlani azokért, akik már elhunytak, és őket segíteni közelebb jutni az örök boldogsághoz.
A búcsújáró helyen pedig az a feladatunk, hogy ne csak egy alkalommal legyen egy búcsú, mint az összes többi templomban, hanem az év folyamán több olyan lehetőséget biztosítsunk az embereknek, amikor zarándokolva elnyerhetik ezt a búcsút.
Az élő hagyományok részei a vallási ünnepeknek (Fotó: Ótos András)
Milyen programok várják a zarándokokat a közeljövőben?
– A következő ilyen alkalom az ifjúsági zarándoklat szeptember 22-én. Egy élményösszesítő ifjúsági találkozóról van szó, amelynek lényege, hogy minden fiatalnak és fiatal felnőttnek olyan találkozót biztosítsunk, amelyen könnyedebb formában, de megmutatjuk a kegyhely fontosságát. Ezáltal a gyermekeket is arra neveljük, hogy a jövendő korosztály elzarándokoljon a Szentkútra, ismert legyen számára, hogy van itt a mi Délvidékünkön egy hely, amely a magyarságunknak évszázadokon keresztül olyan tere, ahova el lehet zarándokolni, bűneinket lerakni, ahol a Jóisten kegyelméből az életünket fölvértezni járunk.
A kegyhelyeknek van egy gyakorlatuk, miszerint a különböző csoportokat igyekszenek megszólítani. Adottak az olyan alkalmak, amelyek az énekeseket, a ministránsokat, az elváltakat, az özvegyeket szólítják meg, továbbá vannak plébániazarándoklatok is. Mindez a közösségeket is meg tudja erősíteni, erre is nagyon alkalmas a kegyhely. Egy ilyen speciális közösséget szervezünk szeptember 28-án és 29-én a Szentkúton. Ez kerékpáros zarándoklat lesz. A zarándokok az imádságot követően közösségi kerékpározás keretében bejárják a kegyhelynek és környékének látványosságait, így Bács ősi várát, majd itt a kegyhelyen egy közösségi alkalom, vacsora, beszélgetés, filmvetítés várja őket. Különböző programok által próbáljuk szorosabbra fűzni a barátságot azok között, akik ezt a hobbit űzik. Szép számmal vannak jelentkezők hazánkból, de Magyarországról, Horvátországból is. Egyszóval, nemzetközivé alakul ez az első nagy kerékpáros zarándoklat itt, a Szentkúton. A további programban másnap, vasárnap reggel szerepel egy szentmise, azt követően pedig Apatin felé veszik az útjukat a kerékpárosok, megnézik a város nevezetességeit, ellátogatnak a Junaković-fürdőbe, majd visszatérnek a Szentkútra, és innen egy áldással indulhatnak haza.
A kegyhelyen szinte minden hétvégén vannak különböző programok, a rá következő héten a Férfiak zarándoklata lesz, ami szintén szervezett program. A férfi szerepe a családban nagyon fontos. Ha ő lelki értelemben nincs helyén, akkor az egész család nincs a helyén. Ha a férfi lelkiekben is stabil, akkor az egész család stabilitása is szavatolt. Ezért nagyon fontos megszólítani a férfiakat, egy külön napot eltölteni velük, a férfiak szolgálatáról elmélkedni.
Sorolhatnám tovább azokat a programokat, amelyek várhatóak. Természetesen szép számban jelentkeznek itteni és külföldi zarándokcsoportok, amelyek úgy érkeznek a Szentkútra, hogy szentmisét hallgatnak, a kegyhely történetével ismerkednek, a kegyhely étkezőjében egy ebédet vagy vacsorát elfogyasztanak. Egyelőre ilyen jellegű, egynapos programjaink vannak, de hála Istennek, ilyenekből akad szép számban.
Évente hívek sokasága érkezik testi-lelki búcsút nyerni (Fotó: Ótos András)
Milyen hosszú távú (fejlesztési) terveik vannak?
– A szentkúti építkezést – a vizesblokkot és az Európa-termet – a COVID előtt, 2019-ben fejeztük be. Ennek a tervnek az utolsó része, amely még nem valósult meg teljesen, a hotelnek a kiépítése. Jött a világjárvány, majd az orosz–ukrán háború, amely nagyban rányomta bélyegét a támogatói pályázati rendszerre, de amikor az anyaországi megbízottakkal találkozunk, mindig az a megállapítás, hogy az anyaország nem akarja félkész állapotban hagyni egyetlen projektjét sem, és ez igaz a szentkúti építkezésre is. Várjuk a lehetőséget, amikor befejezhetjük a hotelt, amely több napos programok tervezését teszi majd lehetővé a Szentkúton. Továbbá a berendezési tárgyak megvásárlása, illetve az udvar rendezése és a kegyhelykápolna belsejének a rendbetétele, díszítése, ami még szintén várat magára. Vannak még feladatok, amelyeket teljesítenünk kell, de bízunk abban, hogy erre is lesz lehetőség.
Egy-egy szentkúti gyertya szeretteinkért és mindannyiunkért… (Fotó: L. Móger Tímea)
Együttműködnek más kegyhelyekkel?
– A COVID előtt volt egy konferencia a kegyhelyek rektorai számára. Minden évben máshol tartották, így Csíksomlyón, Máriagyűdön, Mátraverebélyen, de például Rómában is. Erre több ízben eljutottam. Ezeken a konferenciákon mind elmondjuk, mi történik a mi kegyhelyünkön, és fölajánljuk a programokat, ezekből merítünk ötleteket, megoldásokat.
A kegyhelyek az úgynevezett Mária Út Egyesület révén kapcsolódnak egymáshoz. A Mária Úthoz néhány évvel ezelőtt kapcsolódott a Doroszló-Szentkút is. Itt a zarándokolni vágyóknak elmondják, hogy melyik úton lehet eljutni az adott kegyhelyre, az úton hol kaphatnak szállást. A kegyhelyeknek ezáltal van egy hálózata, amelyen keresztül együttműködünk, valamint a zarándokokat tudunk meghívni.
Nyitókép: Oltáriszentségi körmenet a nagy búcsún (Fotó? Ótos András)
