2024. szeptember 15., vasárnap

Rekordot döntött a málna ára

Ázsiából és Afrikából is jönn(én)ek a málnaszedők

Javában tart a málnaszezon, a termesztők pedig az idén elégedetten dörzsölik tenyerüket, hiszen a Szerbiában vörös aranynak is nevezett bogyós gyümölcsnek soha ilyen jó ára nem volt: 400–430, sőt egyes fajtákért 500 dinárt is fizetnek a felvásárlók! Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter elégedetten nyilatkozott a Nyugat-Szerbiában, az ivanjicai málnavidéken tett látogatásáról.

– Ezúttal úgy fogadtak, mint egykoron Titót, ám emlékezünk mi olyan esztendőkre is, amikor Ivanjicán több mint 700 tiltakozó málnatermesztővel kellett tárgyalni, és amikor az ár a mostaninak egyharmada volt. Tudtuk, hogy az idén felszökik a málna ára, de ami történt, azt mi sem reméltük. 270–320 dináros felvásárlási árra számítottunk, így a 400 dinár igazán meglepő, de jó, hogy így van – mondta az agrártárca vezetője, aki azt javasolta a málnatermesztőknek, fejlesztésbe fektessék az idei busás bevételt. Megjegyezte, azért ilyen hatalmas a kereslet a szerbiai málna iránt, mert a legfőbb konkurenseknél, Lengyelországban és Chilében gyenge a termés.

Aco Đokić, az ivanjicai községhez tartozó Brezova falu egyik málnatermesztője úgy fogalmazott, kivárták azt is, hogy a málna annyiba kerüljön, mint a hús. ,,Végre kifizetődik a fáradságunk. Nagy a kereslet a málnánk iránt, még a lengyelek is itt keresik, mert náluk kevés termett. Most a felvásárlók hívnak minket, nem pedig fordítva, mint azelőtt. Szép a termés, eső kellene rá hamarosan, nehogy leszáradjanak a bogyók.”

NINCS ELÉG HAZAI MUNKÁSKÉZ

Az idei málnaszüret jó hasznot hoz a gazdáknak, de szüretelőkből hiány van, ezért, míg a szerbiai turisták közül sokan az albán tengerpartra igyekeznek viszonylag olcsón nyaralni, az ivanjicai málnavidékre megérkezett az albániai málnaszedők első csoportja. Mi több, sokan távoli, afrikai, ázsiai országokból kénytelenek idénymunkásokat toborozni. A prilikei Miro Rajković még egy csoport idénymunkást vár. ,,Két csoport volt tervben, az egyik Mongóliából, a másik Albániából. Az albánok meg is érkeztek, de a mongolok a járvány miatt esetleg csak 15-e táján jöhetnek, náluk ugyanis most a legsúlyosabb a helyzet.” Arilje környékén 40 málnaszedőt vártak Indiából, ők azonban a világjárvány miatt lemondták érkezésüket. A málnásgazdák azt mondják, az albániai idénymunkások szívesen jönnek, mert, miközben a hazai munkanélkülieknek nem fűlik a foguk a mezei munkához, számukra vonzó a 30 eurós napidíj, amihez még teljes ellátás és szálláshely is jár.

Olcsó ázsiai és afrikai munkaerőre is biztosan szükség lesz. ,,Már vannak is cégek, amelyek a külföldi munkásokat toborozzák és szállítják be, lakásokat alakítanak ki a számukra, különösen Vajdaságban, noha a járványhelyzet mindezt kissé elodázta – mondja Zoran Radovanović, a mezőgazdasági minisztérium málnatermesztési szakcsoportjának tagja, Nedimović miniszter pedig ezzel kapcsolatban kijelentette, Szerbiában törvény rendezi az idénymunkások alkalmazását, a külföldieknek jelentkezniük kell az illetékes rendőrőrsön, és így jogot nyerhetnek arra, hogy egész idényben szabályos biztosítással itt dolgozzanak, tehát ne legyen gondjuk sem nekik, sem a munkáltatónak.

A gazdák úgy nyilatkoztak, hogy a nyelv, a mentalitás, az étkeztetés miatt szívesebben foglalkoztatnának hazai vagy régióbeli munkásokat, de ha más kiút nem lesz, kénytelenek lesznek távolról, más kontinensekről érkezőket felvenni. Ők a jelentős útiköltség miatt legkevesebb 6 hónapra jönnek.