Ahogyan a többi gazdasági ágazat esetében, úgy a bankok működésében is kulcsfontosságú fordulópont volt a tavaly márciusban beköszöntött járványhelyzet. Az elemzők szerint az előreláthatatlan, világszintű visszaesést eredményező történés kétféleképpen hatott a pénzintézetek üzletelésére. Elsősorban közvetlenül lecsökkentette a banki termékek és szolgáltatások iránti keresletet, másrészt viszont jelentősen megbolygatta a tervezett bevételüket a több hónapos moratórium – írja a Kamatica pénzügyi portál.
A hazai, fejlődőben levő banki rendszer még ki sem heverte igazán a 2008-as gazdasági világválság következményeit, amikor újabb csapással kellett szembenéznie. Sokan még élénken emlékeztek ugyanis azokra az időkre, amikor a 2010-es években a gazdasági tevékenységek csökkenése szinte lehetetlenné tette a kölcsönök megfizettetését. Ugyanakkor a rosszul eloszló tulajdonjog miatt veszélybe került az egész banki rendszer stabilitása is: a pénzintézetek többsége állami vagy államközeli tulajdonban volt, ami csökkentette az együttműködés lehetőségét. A krízis tetőpontján a kölcsönök több mint ötödét a nem megfizettethető hitelekhez sorolták. Mindez ahhoz vezetett, hogy a szerbiai banki rendszer 2013-ban, fennállása óta először, negatív egyenleggel zárt.
Nem csoda hát, hogy a koronavírus-járvány megjelenésekor a tolóablakok mindkét felén újra megjelent a félelem. A hazai bankok ugyanis attól tartottak, hogy a nem megfizettethető kölcsönökre elkülönített tartalékaik növelése felemészti a jövedelmüket – magyarázzák a szakemberek.
MINIMALIZÁLT VESZTESÉG
A történések utólagos elemzései rámutattak arra, hogy alaptalannak bizonyult a hazai piac résztvevőinek félelme. A pénzügyi és költségvetési politikai döntések ugyanis a támogatások felé irányultak, amelyeknek a pozitív hatását közvetve vagy közvetlenül tapasztalhatta meg a gazdaság.
A krízis elején a bankokat valóban leterhelték a kölcsönökre alkalmazott moratóriumokkal, amelyek teljesen felemésztették a második negyedévi jövedelmüket. A járvány ideje alatt érvényesített további intézkedések viszont kedveztek a pénzintézeteknek: az állami büdzséből folyósított támogatások ugyanis kiterjedtek a kölcsönökre is, amelyek ezúttal állami jótállással valósulhattak meg. Ugyanakkor közvetlen anyagi támogatásban részesültek a kis-, közepes és nagy vállalatok is, amelyek közül sok aktív felhasználója a különböző banki termékeknek és szolgáltatásoknak. Az állami költségvetésből elkülönített eszközök sok banki ügyfelet mentettek meg a csődtől – állítják a szakértők.
Ugyanakkor az amerikai és európai központi pénzintézetek által biztosított kamatmentes, illetve alacsony kamatlábas kölcsönök is hozzájárultak ahhoz, hogy a hazai bankok jelentősen csökkentsék a kamatokat. Ez a letétek alacsony árához vezetett, azaz olcsó pénzelési eszközöket biztosított – magyarázzák a gazdasági elemzők, akik szerint a Szerb Nemzeti Bank ennek köszönhetően őrizhette meg a dinár értékét, és tarthatta meg a banki rendszer stabilitását is.
A hazai pénzintézetek 2020-ban összesen 41,3 milliárd dináros jövedelmet valósítottak meg, ami 35,3 milliárd dinárral kevesebb a 2019-es kimutatásoktól. A tőkehozam a járvány előtti 9 százalékról 5,7 százalékra esett vissza. Elviselhető veszteségekkel zárták hát a szerbiai pénzintézetek a múlt évet. Igaz ugyan, hogy az utolsó öt év legcsekélyebb jövedelmét valósították meg, de az alapvető üzletelésük stabil maradt – írja a pénzügyi elemzésekkel foglalkozó portál.
NÉGY BANK TARTJA A PIAC FELÉT
A világjárvány nem állította meg a hazai bankrendszer átalakítását sem – teszik hozzá. A konszolidációs folyamat befejezésében az állami vezetésnek sikerült magánosítania a Kommerciális Bankot (Komercijalna Banka), így köztulajdonban már csak a Postatakarék (Poštanska štedionica) maradt. Az állami érdekeltségek kiiktatása is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a bankok rugalmasabban kezelhessék a válságot – állítják a szakemberek.
A múlt év végére négy pénzintézet vezette a szerbiai piacot, melynek fele az Intesa, az OTP, az NLB és az UniCredit bankok kezében van jelenleg is. A jelentősebb bankok konszolidációja tehát megtörtént, így a jövőben nem várható nagyobb változás a hazai bankrendszerben – állítják az elemzők, akik szerint a járvány múlásával a pénzintézetek a kölcsönök újjáélesztésén dolgoznak majd. Ezen alapszik ugyanis a banki rendszer profitabilitása, amelyhez azonban stabil, önmagát eltartó gazdasági háttér szükséges – teszik hozzá.
