2024. december 27., péntek

Két év alatt kétmillió épületet legalizálnak

Mégsem bontják le, hanem bejegyzik az engedély nélkül emelt házak zömét

Készül az új legalizációs törvény (vagy rendelet), még nem tudni, hogy megírásának milyen fázisában van, de kevéssé hihető, hogy az engedély nélkül felhúzott épületek teljesen automatikus bejegyzéséről lenne szó, mint amiről a sajtóhírek szóltak. Nem tűnik valószínűnek, hogy közreműködésünk nélkül egyszer csak megérkezzen egy papír, amely szerint tovább semmi gond, immár legális a ház, törvényesen rendelkezhetünk vele. Az eddigi nyilatkozatok alapján annyi bizonyos, hogy könnyebb, egyszerűbb és olcsóbb lesz az ingatlanok törvényesítése, törlik azokat a feltételeket, amelyek eddig leginkább bonyolították az eljárást. Az államkassza bevétele növekszik, de az emberek ingatlanja is többet ér majd a bejegyzéssel.

A múlt héten ezt az újdonságot (is) Aleksandar Vučić államfő jelentette be elsőnek. Akkor még azt mondta, a részletekről nem beszélhet, majd kedden, az újságírók érdeklődésére úgy fogalmazott: mintegy 2,5 millió engedély nélküli épület ,,teljes és olcsó” legalizálását szeretnék lebonyolítani, ám ezeknek mintegy 10 százalékát le kell majd bontani, mert nem lehet bejegyezni. Hogy kormányrendelet lesz-e, mint ahogyan az első információk szóltak, vagy más eljárás, majd kiderül. A hatályos törvény alapján az utóbbi öt évben 250 000 létesítményt engedélyeztek utólag, ami az elnök szerint nagyon kis szám, mégis nagy siker.

,,Azt szeretnénk elérni, hogy az emberek fizessék a vagyonadót, nem egyszeri, gyors bevételre törekszünk, és nem szeretnénk, hogy ez a helyi funkcionáriusoknak a korrupció forrása legyen. Az eljárás a polgárok hasznára válik, ingatlanjuk többet fog érni, a legalizálás után rendes adásvételi szerződéseket köthetnek, nem lesz problémájuk az állammal”– ígérte az elnök. A számítások szerint mindennek nyomán a bruttó társadalmi termék 7 százalékkal növekedhet.

Tomislav Momirović építésügyi miniszter is azt hangoztatta, hogy maximálisan megkönnyítik a bejegyzést, de hozzátette, nem lesz legalizálási esélyük azoknak, akik nem saját lakhatás céljából építkeztek illegálisan, hanem haszonszerzés végett, illetve vállalkozásuk bővítése érdekében. Ők, mint mondta, nem fogják büntetés nélkül megúszni. ,,Fel kell gyorsítanunk az eljárást, azt tervezzük, hogy 2023-ban be is fejezzük, s ettől a céltól nem állunk el.” A tárcavezető úgy tudja, hogy az összes illegálisan épült létesítménynek a 90 százaléka azért készült, hogy az embereknek tető legyen a fejük fölött, vagyis, mint fogalmazott, ezeket ,,becsületes” emberek építették.

Hogy végül is dekrétum lesz-e vagy törvény, hamar kiderül, mivel az államnak sietős a dolga. Annyi már bizonyos, hogy kizárólag a 2015 előtt épült ingatlanokról van szó, az utóbbi 6 évben emelteket nem érinti, és olyan modellt keresnek, amely eleget tesz a városrendezési feltételeknek, és nem teremt urbanisztikai káoszt. Pillanatnyilag nem tudni, mekkora lesz az olcsóként emlegetett bejegyzési illeték, és ,,tiszta papírokkal” mehet-e tovább mindenki. A sajtó tudomása szerint, hacsak lehetséges, az eljárásból kiiktatják azokat az intézményeket, melyek eddig gátolták a döntéshozatalt, s ebbe a kérdéskörbe tartozik az a tény is, hogy eddig sokaknak sikerült csúszópénzzel megoldani a problémát. A jogalapot illetően úgy tudni, azok ingatlanját jegyzik be a legkönnyebben, akik a saját nevükre bejegyzett telken építkeztek, és még pontosítani kell az előírást azokra vonatkozóan, akik állami területen vagy mások tulajdonában levő telken építettek. A bejelentés szerint szigorúan járnak el azokkal szemben, akik most kezdik papírok nélkül ásni az alapokat, miután az illetékesek már jelezték, hogy új előírás készül.

Egyébként nem csak szerbiai sajátosság az illegális építkezés, sok fejlettebb ország is küszködik ezzel a gonddal. A legfrissebb statisztikai adatok szerint Európában pillanatnyilag 50 millió ember él engedély nélkül épített ingatlanban.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás