A világpiacon tapasztalt drágítások ellenére Szerbiában az év végéig sem a földgázért, sem pedig az áramért nem kell többet fizetniük a lakosoknak – nyilatkozta a szerbiai közszolgálati televíziónak Zorana Mihajlović bányászati és energetikai miniszter. Kiemelte, hogy a hazai gázszolgáltatóknak hosszú távú szerződése van az orosz Gasprom vállalattal, így a földgáz árának változtatásáról csak akkor lehet szó, ha a felek szerződésmódosítást, vagy új megállapodást írnak alá. Erről azonban egyelőre szó sincs, ahogyan az áram árának módosításáról sem: a villamos energia drágítását sem említette még senki, és erre vonatkozó kérelem sem érkezett a szolgáltatótól a minisztériumhoz – mondta Mihajlović. Hangsúlyozta azonban, hogy a kőolaj világpiaci árának emelkedésére nem tudnak kihatni, egyes fajtájának hordónkénti ára ugyanis az elmúlt két hónapban 50-ről 70 dollárra szökött. Arról viszont biztosította a lakosokat, hogy az állam nem fogja növelni a nyersolaj forgalmazására kirótt illetékeket.
Mihajlović szerint jelenleg mindettől fontosabb az, hogy az elkövetkező pár évben csökkentsük a felhasznált villamos és hőenergia mennyiségét országunkban. Az energiaügyi minisztérium elsődleges célja, hogy minél több háztartás áttérjen a megújuló energiaforrásokra, és ennek érdekében több „zöld projektet” is kidolgoztattak – mondta a miniszter. A nyílászárók cseréjére, a fűtőtestek korszerűsítésére és a hőszigetelésre vonatkozó 50 százalékos állami hozzájárulást már pályáztatják a minisztérium által támogatott önkormányzatok, a szoláris panelek felszerelését ösztönző kiírást pedig szeptember 3-áig teszik közzé – sorolta a miniszter.
KÉSZÍTHETIK KÉRELMEIKET A LAKOSOK
Mint arról már beszámoltunk, a minisztérium első „zöld kiírásán” elsősorban a nyílászárók cseréjére pályáztak az önkormányzatok. Az idén 67 önkormányzat kérelmét hagyták jóvá, így ezeken a településeken 50 százalékos költségtérítésre számíthatnak a lakosok. Az összbefektetésre vonatkozó előszámla értékének 25 százalékát ugyanis az állami büdzséből, további 25 százalékát pedig önkormányzati eszközökből támogatják.
A nyertes önkormányzatok már többnyire lezárták a közbeszerzési eljárásokat, és nyilvánosságra hozták a kiválasztott kivitelezők lajstromát. Az érdeklődők ezek közül a vállalatok közül választhatnak akkor, amikor beszerzik a pályázáshoz szükséges előszámlákat. Emellé mellékelniük kell mindazon személyek igazolványának fénymásolatát, akik a pályázó háztartásában élnek, de az utolsó áramszámlát is be kell nyújtaniuk a kérelmezőknek. Az igényléshez csatolni kell a szóban forgó ingatlanra vonatkozó adóvégzést és az épület telekkönyveztetéséről szóló határozatot is. Ennek hiányában a legalizációs eljárás megindításakor kapott igazolást is csatolhatják a kérelmezők – sorolta a pályázat benyújtásához szükséges dokumentumokat a miniszter.
Mihajlović elmondta, hogy a héten már 11 település megjelentette a lakosokra vonatkozó pályázatokat, a hét végéig pedig várhatóan további 8 önkormányzat teszi közzé a kiírásokat. Augusztus végéig minden nyertes önkormányzat köteles nyilvánosságra hozni az 50 százalékos állami támogatásra való jelentkezés feltételeit, ezt követően pedig a lakosok átadhatják kérelmeiket a nyílászárók cseréjére, a fűtőtestek korszerűsítésére és a hőszigetelésre. Az érdeklődők a pályázat megjelenését követő 21 napban adhatják át igényléseiket a helyi önkormányzatokban – mondta a miniszter.
AZ ODAÍTÉLÉS KRITÉRIUMAI
Korábban már utánajártunk annak, hogy a nyertes településeken a túljelentkezéstől tartanak a helyi vezetők. Beszámoltunk arról is, hogy erős egy hónappal ezelőtt még a helyi önkormányzatok illetékeseit nem értesítették arról, hogy mi alapján kell elbírálniuk a beérkezett kérelmeket. Mihajlović szerint viszont az önkormányzatok mára már kidolgozták a program levezetésének szabályzatait, amelyekben meghatározták az odaítélés alapvető kritériumait is.
– A legfontosabb alapelv, hogy nincsenek kivételezettek. A jelentkezési sorrend, illetve a család anyagi helyzete most nem szempont, sokkal inkább arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy az adott háztartás milyen energiaforrást használ. A nyílászárók cseréjére vonatkozó támogatás odaítélésekor figyelembe kell venni, hogy a pályázó háztartásában jelenleg mivel fűtenek. A hőszigetelésnél viszont fel kell mérni a szóban forgó épület jellemzőit. Minél nagyobb az energia pazarlása, annál nagyobb esély van a támogatás odaítélésére. Nyilván előnyt élveznek azok a háztartások, amelyeknek egyáltalán nincs hőszigetelése, vagy amelyekben télen fűtőolajjal vagy szénnel fűtenek. Ugyanakkor a nyílászárók cseréjét azokban a háztartásokban is szorgalmazzuk, amelyekben árammal melegítenek – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy az elégedetlen lakosok a nyertesek listáinak közzétételét követően élhetnek a pályázatuk felülvizsgálati jogával.
Mihajlović kiemelte, hogy a korrupció és a „kéz kezet mos” típusú odaítélések elkerülése végett az elbírálást a minisztérium is követi majd. Ezt elsősorban azért tartják fontosnak, mert kísérleti jellegű programról van szó, így az idei tapasztalatok alapján jövőre tovább szeretnék fejleszteni a támogatási eljárás menetét, illetve egyszerűsítenék a pályáztatást.
ÚJABB TÁMOGATÁSOK, NAPELEMES REMÉNYEK
Az aktuális program mintájára írják ki szeptember 3-áig azt a pályázatot is, amely a szoláris panelek felszerelését szorgalmazza – erősítette meg az energiaügyi minisztérium korábbi bejelentéseit Mihajlović. Ezzel kapcsolatban kiemelte azokat a törvénymódosításokat, amelyeket az elmúlt időszakban érvényesítettek annak érdekében, hogy pontosítsák a vásárló-termelő kategóriát a jogrendszerünkben, egyszerűsítsék a napelemek felszerelését feltételező eljárást és a hálózatra való rákapcsolást is.
– Korábban több mint fél év utánajárást követelt az, ha valaki napelemeket szereltetett fel a tulajdonában levő épületre. Ezt teljesen megváltoztattuk, és egyetlen lépésre csökkentettük: ma már elegendő, ha a lakos az országos szolgáltatónál jelentkezik, és akár egy kézzel írott dokumentum formájában is jelezheti a napelemek felszerelését. A Szerbia Villanygazdaság illetékesei az ezt követő 5 napban kötelesek elvégezni a terepmunkát, bekötni a rendszert a hálózatra, és megkötni a szerződést azzal, aki a befektetést elvégezte.
Mint korábban is beszámoltunk róla, a minisztérium elképzelése szerint a vásárló-termelő és a szolgáltató között megkötött szerződés a háztartások esetében a nettóban mért teljes ellátásra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a vásárló-termelő elsősorban a saját szükségleteire termeli az elektromos energiát, a megtermelt felesleget pedig eljuttatja a szolgáltató hálózatába. Ha azonban nem termelte meg azt a mennyiségű villanyáramot, amire szüksége van, akkor a hiányt a hálózatból pótolja. A termelt és visszajuttatott energia mennyiségét mérőeszközzel ellenőrzik, amelyet a hálózat fenntartója köteles biztosítani. A szakemberek szerint a lakosok befektetései 8-10 éven belül megtérülnek, így ezek után ingyenessé válik az elektromos energia termelése. A minisztérium támogatni fogja az első vásárlókat-termelőket, hogy az emberekben tudatosítsa az energiahatékony befektetések jelentőségét – emelte ki a miniszter.
Mihajlović az említett, folyamatban levő pályázatok mellett bejelentette azt is, hogy a nyílászárók cseréjére november végén újabb kiírást terveznek megjelentetni. Hangsúlyozta, hogy az energiahatékony megoldások állami támogatását a következő időszakban is folytatják, ugyanis az a céljuk, hogy 2-3 év múlva legalább egymillió „zöld háztartás” legyen országunkban. A programra már biztosították a szükséges eszközöket: „van elég pénz, így mindenki szabadon pályázhat” – tette hozzá az energiaügyi miniszter.
