Az utóbbi öt évben Szerbia 4,5 milliárd euróval nagyobb értékű devizát vásárolt, mint amennyit eladott. A monetáris politika irányítói szerint ez a keresletet meghaladó kínálat eredménye.
A koronavírus-járvány lelassította ugyan a gazdasági tevékenységet, a Szerb Nemzeti Banknak (NBS) az év eleje óta mégis sikerült több devizát vásárolnia, mint amennyit eladott, a különbség pedig az idén eddig 900 millió euró. A dinár kiállta a válságot, és a hosszú lejáratú, dinár alapú értékpapírok már szerepelnek a legnagyobb amerikai bankcsoport, a tekintélyes JP Morgan kimutatásában, valamint a szingapúri központi bank is vásárolt szerbiai kötvényeket.
A Jorgovanka Tabaković vezette jegybankban hangsúlyozzák, hogy a stabil dinár a hazai vállalatok javuló gazdálkodásának köszönhető. Mint Nikola Dragašević, a szerbiai központi bank osztályvezető igazgatója kiemelte, növekvőben a kivitel és a beruházások, de a turizmusból eredő devizabevétel is. Egyes közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a dinár euróhoz viszonyított erősödése nem tartható fenn, ha egyúttal nem emelkedik a termelékenység is. Az elemzések mégis arra utalnak, hogy az inflációs célkövetés és a lebegő árfolyamrendszer modellje annak a különleges megoldásnak a része, melyet részben a sikeres cseh módszer szerint alkalmazunk. ,,Amennyiben erősödik a makrogazdasági környezet, az ország gazdasági stabilitása, akkor a hazai valuta egy-, két- vagy háromdináros erősödése nincs semmilyen hatással a kivitelre vagy a behozatalra – mondja Milan Trajković, a jegybank egy másik felelőse.
A megnövekedett kivitelnek és a beruházók idevonzásának köszönhetően Szerbia évente körülbelül egymilliárd eurós külkereskedelmi mérlegtöbbletet valósít meg. Ennyivel növekedtek a devizatartalékok is, melyek pillanatnyilag 14,6 milliárd eurót tesznek ki. Ennek 12 százalékát aranyban őrzik.
