Vagyonának háromnegyedét elveszítheti az, aki nem tudja bizonyítani, hogy törvényes úton jutott-e a javakhoz – így rendelkezik az az új törvény, amely révén felülvizsgálható a megszerzett vagyon származása. A szabályozás szerint, ha a vizsgálat folyamán bebizonyosodik, hogy a vagyon gyarapítása büntetendő cselekményekhez kötődik, akár el is kobozhatják a megszerzett javakat.
Az új törvény által biztosított felülvizsgálati jogot elsősorban azokra vonatkoztatják, akiknél az elmúlt három évben 150 ezer euró különbséget észlelnek a bejelentett jövedelem és a vagyonuk gyarapításának értéke között. A szabályozás célja elsősorban az, hogy a törvénytelenül szerzett vagyon révén felfedezzék a szervezett bűnözés alanyait, és csapást mérjenek azok jövedelmi forrásaikra – állítja Nenad Stefanović, a bírák és ügyészek országos egyesületének elnöke. Amennyiben ugyanis az adóhivatal által kezdeményezett és végrehajtott vizsgálat folyamán felmerül annak a gyanúja, hogy a vagyongyarapítás büntetendő cselekedethez kötődik, az esetet átadják a rendőrségnek és az ügyészségnek. Stefanović szerint a rendelkezésekkel az állam működőképes rendszert alakított ki a törvénytelen meggazdagodás visszaszorítására.
A kidolgozott rendszer első lépését az adóhivatal kezdeményezi: a jövedelem és vagyongyarapodás között észlelt különbségek alapján vizsgálatot indít. A vagyon származásának felülvizsgálatát indítványozhatják a lakosok és más intézmények bejelentése alapján is. Az ellenőrzés során górcső alá kerül a vizsgált alany teljes vagyona: elsősorban az olyan ingatlanok mint a lakás, ház, üzlethelyiség, garázs és a föld. Kivizsgálhatják azonban a rendelkezésre álló pénösszeget, a megtakarításokat, a jogi személyek részvényeit, a vállalkozók felszerelését, a tulajdonban levő gépjárműveket, hajókat és repülőket is, illetve mindent, amire a tulajdonjog kiterjed.
Az új szabályozás szerint az adóhivatal nem köteles értesíteni azokat, akiknek az ellenőrzését kezdeményezte. Amennyiben a vizsgálat során kiderül, hogy törvénytelenül szerzett vagyonról van szó, az adóhivatal határozatot hoz az adóalapra elszámolt 75 százalékos különadó megfizettetéséről. Ezt akár három évre visszamenőleg is megfizettethetik, azaz arra az időszakra vonatkozóan érvényesítik, amelyre az ellenőrzés kiterjed. A határozatra az érintettek fellebbezhetnek a pénzügyi minisztériumnál, annak döntése viszont végleges, és bírósági tárgyalás alapjának tekintik – értelmezi az új törvény rendelkezéseit a Tanjug. A hírportál elemzői kiemelik, hogy a rendelkezések szerint a törvénytelen vagyongyarapítás bebizonyításának költségei az adóhivatalt terhelik, ám a vagyon származásának alátámasztásához fűződő kiadásokat a vizsgált alanynak kell kifizetnie.
Az új törvény kitér a büntetések meghatározására is, ugyanis büntetéssel terhelik azokat, akik nem hajlandóak együttműködni az adóhivatallal. Félmillió dinártól kétmillió dinárig terjedhet azoknak a jogi személyeknek a büntetése, akik a felszólítás ellenére sem kézbesítik az adóhivatal által kért dokumentumokat. Ugyanezért a mulasztásért a vállalkozókat 100 ezertől 500 ezer dinárig terjedő összeggel bírságolhatják. A fizikai személyekre, jogi képviselőkre, állami szervekre és szervezetekre, tartományi és önkormányzati egységekre pedig 50 ezertől 150 ezer dinárig terjedő büntetés róható ki.
A törvény ugyanakkor előírja azt is, hogy a vizsgálatot végző személyek kötelesek ügyviteli titokként kezelni a begyűjtött adatokat, ellenkező esetben ugyanis szintén 50–150 ezer dináros büntetést kénytelenek fizetni. Az új előírások egyúttal azt is szabályozzák, hogy az adóhivatal erre a célra létrehozott szakcsoportjában csak azokat alkalmazhatják, aki a munkába állást megelőzően már átestek a saját vagyonuk felülvizsgálatán. Ezt az ellenőrzést a Belügyminisztérium szervei végzik el.
Az új törvényt a múlt év február 29-én fogadták el, és március 11-én már életbe lépett. A rendelkezések érvényesítésére azonban egy év határidőt szabtak: az elmúlt időszakban ugyanis biztosították az adóhivatal erre a célra létrehozott szakcsoportjának és más végrehajtó szerveknek a működését.
