Az utóbbi egy évben egyre inkább háttérbe szorultak a globális felmelegedésről szóló hírek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a probléma megszűnt, csak a nyilvánosság fókusza más irányba terelődött, a hírek „koronáját” immár más jelenségek vették át a médiában.
A klímaváltozás problémájának megoldása az elmúlt év során is mindvégig foglalkoztatta a tudósok sokaságát, a Föld minden pontján. A különféle tudományos kutatóintézetek szakemberei több alternatív megoldáson dolgoztak a sürgető globális probléma megoldása érdekében. Az egyik legutóbbi és megvalósításhoz leginkább közel álló projektum egyelőre nem örvend osztatlan népszerűségnek a pró és kontra érvek sűrűjében. A Harward Egyetem kutatói egy léggömb-műanyag védőháló kidolgozásán dolgoznak, amely (a talajszinttől számolva) 10 kilométeres magasságban óvná bolygónkat a káros napsugaraktól és a nemkívánatos globális felmelegedés hatásaitól – írja a Capital gazdasági hírportál.
Az első tesztelések már megkezdődtek. Igaz, egyelőre a léggömb, az egyéb technikai eszközök munkabíró képességét ellenőrzik, valamint azokat a vegyi hatásokat tanulmányozzák, amelyeket a léggömb vált ki a sztratoszférában. A léggömb, illetve védőburok első komoly bevetésére akár már az idén megvalósulhat, legkésőbb jövőre pedig mindenképp bekövetkezik, a tudósok ígérete szerint. A klímabiztos-védőernyő projektum több tekintélyes vagyonnal rendelkező személy érdeklődését is felkeltette. Az értesülések szerint a támogatók között még Bill Gates üzletember, szoftverfejlesztő is megtalálható.
A műanyag védőernyő végső célja, hogy fényvisszaverő részecskéket juttasson a légkörbe. A terv szerint ezek blokkolnák, illetve legalább korlátoznák a napfény közvetlen Földre jutását, ami csökkentené a globális felmelegedés mértékét. A projektum legjelentősebb támogatója és kivitelezője a Harvard Egyetem, valamint a hozzá tartozó napenergia-kutatásokkal foglalkozó geomérnöki csapat. A további támogatók között a már említett Gates mellett kockázatitőke-befektetők, a hedge alapok megbízottjai, valamint az olyan társaságok mint a Google, vagy a Hewlett-Packard találhatók.
A tudósok véleménye szerint ha a kísérlet sikerül, egy fontos előrelépés történhet a globális felmelegedés folyamatának visszaszorításában. Ezekkel a bizakodó hangvételű kijelentésekkel azonban sokan nem értenek egyet. A legjelentősebb ellenvetések abból indulnak ki, hogy a napfény visszaverése megváltoztathatja az időjárási mintákat, zavart okozhatna az állat- és növényvilág életében.
Sokak szerint ezzel a megoldással csak szőnyeg alá söpörnék az igazi probléma megoldását. Ahelyett, hogy a károsanyag-kibocsátást szorítaná vissza az emberiség, amivel hosszú távú megoldást lehetne biztosítani, a védőernyő üzemeltetése csak a klímaváltozás beköszöntét késleltetné. A Harward Egyetem professzorai szerint ez nem túl költséges kísérlet, mindössze 20 millió dollár az értéke, az eredményei viszont igen jelentősek lehetnek.
Svédország már megadta az engedélyt a rendszer kipróbálására, de ebbe bele kellene egyeznie a bolygó többi országának is. Mivel a következmények igen kérdésesek, a hatások sem bizonyítottak, igen valószínű, hogy amennyiben a kísérletek eredményesnek is bizonyulnak, igencsak rögös lesz az útja ennek a klímabiztos, globális védőernyőnek.
