Németországban továbbra is jobb a csokoládé íze és a technikai eszközök a jótállási idő lejárta után két nappal nem pusztulnak el mindörökre. A szerbiai fogyasztók millió érzik magukat gyakran átverve, amikor neves nemzetközi cégek termékeit vásárolják meg hazai üzletekben, a minőség pedig sokszor kérdőjeleket hagy maga után. A fogyasztók panaszkodnak, a jogaikat védő szervezetek pedig nem igazán tudnak mit kezdeni a helyzettel, mivel Szerbiában jelenleg nem létezik olyan eljárás, ami ki tudná mutatni ezeket a nagyon finom, ízvilágban és egyébben mégis igen jelentős eltéréseket a termékek között – írja a Tanjug.
Nikica Jovanović, a Szerbiai Nemzeti Fogyasztói Társulás jogi tanácsadója szerint igen nagy a valószínűsége annak, hogy a vásárlók észrevételei nem tévesek, az EU területén lévő üzletekben kapható termékek csomagolása nem feltétlenül azt tartalmazza, amit a hazai üzletek polcairól leemelt azonos áru.
A jogi tanácsadó elmondta, hogy egy pontos minőségellenőrzés kimutatásához olyan eszközre volna szükség, amely a fogyasztóvédelmi szervezeteknek jelenleg nem áll a rendelkezésére. Jovanović azt is kifejtette, a probléma megoldásának fontosságára remélhetőleg felfigyeltek már az illetékes állami szervek is, és segítséget nyújtanak a minőség-ellenőrzési analízis elvégzéséhez szükséges eszközök beszerezésében.
– A többi kelet-közép-európai ország, amelyek az elmúlt 20 év alatt lettek az EU tagjai, már korábban bebizonyították a minőségbeli eltéréseket az új és a régi tagállamokba szállított termékek között. Szerbia jelenleg továbbra is a keserű fogyasztói élményekre és a félszakszerű összehasonlításra hagyatkozhat, ami valójában semmit sem bizonyít. Csehország, Szlovákia, Magyarország tapasztalataira hivatkozni sem túl meggyőző, bármennyire is világos, hogy a helyzet Szerbia esetében is ugyanaz – közölte Jovanović a Tanjugnak.
A jogi képviselő szerint mindenképp jó jel, hogy az említett, viszonylag újabb EU-tagállamok hosszú évek csatározása után kiharcolták az igazukat, így 2021-től változnak az előírások. A megállapodás szerint tehát az idei évtől kezdve egyenlő minőségű termékek kerülnek minden EU-tagország polcaira. Jovanović azonban hangsúlyozta, hogy ezek az előírások sajnos nem vonatkoznak Szerbiára.
– Szerbia csak reménykedhet, hogy ebből az egész esetből közvetett módon haszna származik. Mint EU-tagjelölt országnak, feltétlenül szüksége lenne egy alapos és szakszerű kutatásra e téren – jelentette ki Jovanović.
Egy olyan szintű vizsgálati eljárás, ami vitathatatlanul bizonyít is valamit, jelentős pénzösszegbe kerül. A Szerbiai Nemzeti Fogyasztói Társulás már többször fordult a hivatalos szervekhez, például a gazdasági vagy a kereskedelmi minisztériumhoz, de soha nem kapott érdemleges reakciót segítségkérésére. Jovanović szerint az egész problematika a minőség-ellenőrzés körül megoldható lenne, de megeshet, hogy a közös érdekeltségek hiányoznak. A vizsgálatokhoz már van bőven kiindulópont, mivel a fogyasztóvédelmi szervezethez érkező temérdek panasz alapján már tudni lehet, mit kell vizsgálni, és mire kell odafigyelni. Az ügynek viszont van egy igencsak ironikus oldala, mivel a legtöbb terméknek Szerbiában és a nyugat-európai országokba is ugyanannyi az ára, csak épp minőségben különböznek. Az esetek jelentős részében az olyan műszaki berendezésekkel vannak problémák mint a telefonok, laptopok, mosógépek és egyéb háztartási eszközök.
– Már sokan megtanulták, hogy egy adott technikai termék sajnos pontosan addig működőképes, amíg a jótállási idő érvényes. Nem kell csodálkozni az idősebb korosztály véleményén, miszerint annak idején technikailag visszamaradott eszközöket használtunk, de azok ellátták a rendeltetésüket több éven keresztül is, nem csak a garancia lejártáig – emlékeztetett Jovanović.
A fogyasztóvédelmi jogi képviselő megemlítette azt az urbánus legendát is, ami sajnos minden valószínűség szerint nem is kitaláció, hogy a technikai szerkezetekbe programozott hibákat ültet a gyártó. A rövid élettartam ennek a következménye, hiszen alkatrész-ellátás híján ezek a gépek használhatatlan roncsként végzik, s ez csak hozzájárul a környezetkárosításhoz.
– Ezek azok a klasszikus problémák, amelyek mindannyiunkat érintenek, mert sajnos túl gyakran szembesülünk velük. A technikai berendezés elromlik, az új alkatrész pedig annyiba kerül, hogy mindenki azt javasolja, inkább vegyünk újat – mondta Jovanović.
A jogi képviselő tudomása szerint az EU-n belül elkezdődtek kezdeményezések arra vonatkozóan, hogy a gyártók legyenek kötelezve a tartalék alkatrészek biztosítására a jótállási idő lejárta után is. Véleménye szerint ahhoz, hogy javuljon a jelenlegi helyzet, kezdetnek már ez is egy jó lépés lenne.
