Zorana Mihajlović bányászati és energiaügyi miniszter kijelentette: a nyáron kezdődik, és két év alatt befejeződik a Niš–Dimitrovgrad földgáz-interkonnektor építése. A versenypályázat tegnap jelent meg, május végére várható a legmegfelelőbb ajánlatot benyújtó cég kiválasztása. Ništől a bolgár határig 109 kilométer hosszan kell megépíteni a vezetéket. A projektum beruházási értéke 85,5 millió euró, ebből az Európai Unió vissza nem térítendő IPA-támogatása a Szerbia Kormánya és az Európai Bizottság által 2018 decemberében aláírt megegyezés értelmében 49,6 millió euró. A nemzeti társfinanszírozást 25 millió eurós összegben a határon átívelő projektumok IPA-rendszerében az Európai Beruházási Bank kölcsönéből biztosítják, a további költségeket pedig a Szerb Köztársaság és a Srbijagas Közvállalat állja.
,,Számunkra nagyon fontos a bolgár–szerb interkonnektor építése, már több mint 10 éve beszélünk erről, és remélem, május végére megtaláljuk a legmegfelelőbb kivitelezőt, nyáron pedig elkezdődhet a munka” – mondta Mihajlović. A bolgárok a határtól Szófiáig 67 kilométer hosszú vezetéket építenek, ennek értéke mintegy 75 millió euró, náluk már lezárult a versenypályázat, melyre több mint tíz kivitelező jelentkezett. Mihajlović véleménye szerint Szerbia és Bulgária a saját területén körülbelül egyszerre fejezi majd be a vezeték építését.
,,Most két irányból érkezik a földgáz, ezzel pedig lesz egy harmadik is, ami lehetővé teszi, hogy az észak-görögországi Alekszandropolisz kikötőből cseppfolyósított gáz (LNG) érkezzen Szerbiába, továbbá rá tudunk majd kapcsolódni az azerbajdzsáni gázra is, sőt a tervbe vett egyik legnagyobb földgázvezetékre, a kelet-mediterráni vonalra, amely Izraelből Ciprusra és Görögországba vezet, de a Niš–Dimitrovgrad vezetéket is elérheti” – részletezte Mihajlović. Kifejtette, Szerbia számára mindez azt jelenti, hogy stabil lesz az ország földgázellátása, s ez különösen fontos most, amikor indulóban van egy energiaipari átalakulás, melynek során megszabadulunk az ún. piszkos energiaforásoktól, és mindinkább a zöldenergia felé fordulunk. Szerbiában gázerőművek is épülnek, ezért szükségünk van a több irányból történő, stabil ellátásra.
