Szerbiában a háztartási hulladéknak mintegy 80 százalékát gyűjtik szervezetten, a maradék az illegális lerakótelepekre kerül, amelyekből több mint 3500 van az országban. A szerbiai Újrahasznosítók Szervezetének adatai szerint az összegyűjtött hulladéknak azonban csupán az öt százalékát hasznosítják.
A szakértők szerint Szerbiában viszonylag kis figyelmet fordítanak a hulladékgazdálkodásra az ágazat minden egyes szintjén.
– Az Európai Unió országaiban a hulladéknak több mint a 75 százalékát újrahasznosítják. Néhány országban, például Dániában, Belgiumban, Finnországban és Svédországban szinte az összes hulladék feldolgozásra kerül. Szerbiában a begyűjtött háztartási hulladék nagy részét kezelés nélkül helyezik el olyan lerakókban, amelyek nem rendelkeznek az alapvető ökológiai előírásokkal. A kommunális hulladéknak mindössze az öt százalékát dolgozzák fel – nyilatkozta a Tanjug hírügynökségnek Suzana Obradović, a szerbiai Újrahasznosítók Szövetségének főtitkára.
Rámutatott arra, hogy a háztartási hulladék terén felmerülő problémák mellett Szerbiában a bányászati szektorból származó hulladék, a különféle ipari hulladék és a közvállalatokból kikerülő szemét szintén problémát jelent. Ezenkívül a csomagolási hulladék, valamint az orvosi és az építkezőhelyeken keletkezett szeméttömbök sorsa is megoldásra vár.
A szövetség képviselője szerint az utóbbi tíz évben történt némi előrelépés a csomagolási hulladék területén. Az újrahasznosítási arány ebben az ágazatban a becslések szerint 35–40 százalékos.
Több mint 3500 illegális szeméttelep van Szerbiában (Fotó: Dávid Csilla)
Megjegyzi azonban, hogy a csomagolási hulladékot – ahelyett, hogy itthon hatékonyabban gyűjtenénk – más országokból hozzuk be. Az egyik kulcsprobléma a hulladék rendszerezésének elmaradottsága, s ennek következtében folyamatosan növekszik az illegális hulladéklerakók száma.
Az olyan hulladékok, amelyek különleges kezelést igényelnek – ide sorolhatók az elektromos és az elektronikus eszközök, az akkumulátorok, elemek, olajok –, jó eredményeket hoztak az utóbbi időszakban – állapította meg Obradović. Az újrahasznosító ipar 2010 óta több mint 500 ezer tonna veszélyes hulladékot semmisített meg.
A szövetség főtitkára szerint ki kell alakítani egy hosszú távú, fenntartható hulladékgazdálkodási rendszert, valamint tisztázni kell a szabályokat ezen a területen, és bármilyen szabálysértés esetén hatékony büntetőpolitikát kell alkalmazni.
Az energiahatékonysági járulék évről évre magasabb, azonban még magasabb lehetne a környezetvédelmi illeték, ha minden egyes vállalat fizetné a díjat.
ÚJ SZOFTVEREK ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI DÍJ
Az év végéig a Környezetvédelmi Ügynökség és a Környezetvédelmi Minisztérium új szoftverek telepítését tervezi, amelyek révén az újrahasznosító ipar vállalkozásainak könnyebben és gyorsabban nyújthatja majd be a jelentéseket a Cégbejegyzési Ügynökség (APR) és a Vámigazgatóság.
2018-ban összesen 11,6 milliárd dinárt fizettek be energiahatékonysági járulékként, az idén pedig mintegy 3 milliárd dinárt különítettek el a Zöld Alap számára. Obradović szerint a Zöld Alapnak különálló pénzügyi intézményként a környezetvédelmi költségekkel kellene foglalkoznia.
Az újrahasznosító iparág problémáival kapcsolatban Obradović elmondta, hogy a legnagyobb problémát az ágazat kiszámíthatatlan üzleti rendszere jelenti. Az állam 2016-ra, 2017-re és 2018-ra vonatkozóan mintegy 2,8 milliárd dinárral tartozik az újrahasznosító vállalatoknak a veszélyes hulladék kezeléséért, a 2019-ben kezelt hulladékért pedig még egy dinárt sem fizetett – tette közzé Obradović.
TÖBB SZELEKTÍV KONTÉNER KELLENE
Siniša Mitrović, a Szerb Kereskedelmi Kamara elnökének tanácsadója a polgárok felvilágosításának fontosságára helyezi a hangsúlyt.
Szerinte ha a polgárok 80 százaléka odafigyelne az újrahasznosítás fontosságára, és ha a szemét szelektálására megfelelő konténerek állnának rendelkezésre minden városban. Szerbiában számos olyan anyag kerülne a szemétlerakókba, amelyeknek az újrahasznosításával évente 50 millió euróhoz juthatna az ország – mondta Obradović.
