Közép- és Kelet-Európa országaiban pénzmennyiségben kifejezve az osztrákok takarékoskodnak a legtöbbet, átlagban 259 eurót havonta. A szlovének követik őket a sorban 111 euróval, és végül a csehek, akik 105 eurót takarítanak meg. A horvátok az ötödik helyet foglalják el ezen a ranglistán 63 euróval, mindjárt a magyarok után, akik havonta 65 eurót tesznek félre. A románok 57, a szerbek pedig 40 eurót takarítanak meg. A horvátok minden hónapban átlagban 469 kunát (körülbelül 63 eurót) tesznek félre, a legtöbbet pedig a 15 és 29 év közötti fiatalok takarítanak meg, ami átlag 587 kunát (79 eurót) tesz ki – írja a Tanjug a takarékosság világnapja alkalmából, amelyet minden évben október utolsó munkanapján tartanak.
Az előző hónapban az IMAS Ügynökség által Horvátországban elvégzett kutatások alapján kimutatható, hogy a férfilakosság sokkal többet takarékoskodik, átlagban havi 551 kunát (csaknem 74 eurót), mintegy 162 kunával (21,75 euróval) többet, mint a horvát nők. Habár a horvátok megtakarításának átlagos összege 41 kunával (5,5 euróval) kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, a lakosság 15 százaléka nyilatkozta azt, hogy az elmúlt két-három évben többet sikerült megspórolnia. A horvátok többsége, mintegy 43 százalékuk, a megtakarítás klasszikus formáit használja, 16 százalékuk az életbiztosítást, 9 százalékuk pedig a lakástakarékot. A befektetési alapokat, részvényeket és kötvényeket a lakosság 5 százaléka választja, és csupán 4 százalékuk fektet ingatlanokba. A legkevésbé népszerű takarékossági mód az aranyba és más nemesfémekbe való beruházás, ezt a polgároknak csupán az egy százaléka választotta.
– A klasszikus megtakarítás relatív magas aránya, illetve az alternatív módokba való, hozzávetőlegesen alacsony mértékű befektetés arra mutat rá, hogy a horvát polgárok körében e téren még mindig a konzervatív hozzáállás a meghatározó – mondta Marko Krog, az Erste Bank Lakossági vezérigazgatója.
Hozzátette, hogy fennáll a beruházások más módjainak hatványozottabb használata, például a befektetési alapok, biztosítások és önkéntes nyugdíjalapok. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a horvát polgárok nem tudják kihez forduljanak tanácsért, amikor egy bizonyos összeget szeretnének befektetni. Ha még további 4 ezer kunájuk (436 euró) lenne havonta, a megkérdezetteknek több mint a fele a folyószámlájára utalná ezt az összeget, 38 százalékuk viszont a takarékkönyvecskéjére vagy takarékszámlájára, 35 százalékuk pedig az összeg részleges vagy teljes befektetése végett tanácsot kérne a családjától vagy a barátaitól. A bankhoz csupán 12 százalékuk fordulna segítségért, 11 százalékuk az interneten keresne megoldást, 46 százalékuk pedig nem is kérne tanácsot.
A Szerbiai Nemzeti Bank az október 31-ei takarékossági világnap alkalmából bejelentette, hogy a legfrissebb adatok szerint a dináralapú megtakarítás a bankokban az idén októberben mintegy 75 milliárd dinárt tett ki, és ez négyszer nagyobb összeg, mint 2012 végén. A dináralapú megtakarítás a múlt évben ötödével nőtt – 10,9 milliárd dinárra, az idén a nettó pénzáramlás viszont több mint 13 milliárd dinárt tett ki. A szerb központi bank közleményében hozzátették, hogy a múlt év októberétől, azaz egy év távlatában a hazai valutában való takarékállomány 30 százalékkal növekedett. Megemlítették, hogy a külföldi valutába való spórolás is növekedést mutat, és a legutóbbi adatok alapján elérte a 10,6 milliárd eurót.
A Nemzeti Bank illetékesei hangsúlyozták, hogy a takarékosság fontos forrása a gazdasági növekedésnek, és folytatják a dinárban való takarékoskodás ösztönzését.
