Klímavészhelyzettel állunk szemben, és amennyiben sürgősen nem kezdődik meg a gyakorlati intézkedések sorozata, visszafordíthatatlan globális katasztrófával szembesülünk.
Több mint 150 országból 11 000 tudós biztosította támogatásáról azt a nagyszabású kutatást, amely pontot tehetne a véget nem érő klímaváltozást övező, teljesen hasztalan elméleti viták végére. A tudományos kutatás célja, hogy rámutasson az ok-okozati összefüggések láncolatára, a klímaváltozás következményeire, és hogy ne foglalkozzon kizárólag a szén-dioxid-kibocsátás és a felmelegedés értékeivel. A tudományos eredmények alapján a legrövidebb időn belül elkezdődne a gyakorlati teendők véghezvitele, amik lassíthatnák illetve megállíthatnák azon katasztrófák sorozatát, amelyek a következő időszakban várnának az emberiségre – értesített a Guardian.
William J. Ripple-t az oregoni egyetem professzorát és a közlemény szóvivőjét a kiáltvány létrehozására az utóbbi időben megfigyelt szélsőséges légköri változások ösztönözték. A nyilatkozata a BioScience magazinban jelent meg, a 40. évfordulójára annak a genfi értekezletnek, amelynek a klímaváltozás 1979-ben volt először a témája. A kiáltvány 10 tudós közreműködésének az eredménye, amit a későbbiekben biztosított támogatásával további tizenegyezer.
A fenntartható jövő érdekében azonnal meg kell változtatnia az emberiségnek az életvitelét. Ez a társadalom minden szegmensét érintő átalakulásokra utal, ami drasztikus változásokat hoz majd a globális társadalom működésében és az ember viszonyulásában a környezetéhez. Az idő vesztegetésére már nincs idő, a klímaváltozás veszélye sokkal gyorsabban érkezett el, mint erre számítottunk. Az emberi tevékenységek változása nyugtalanító irányt mutat, és klímaváltozás szorosan összefügg a fogyasztói társadalommal és a vele járó fényűző és egyben pazarló életstílussal – hangoztatták a tudósok.
A szakemberek több területet neveztek meg, amelyen azonnal szükség lenne a változtatások megindítására. Ezek a népességszabályozás, az energiaellátás és az étkezési szokások megváltoztatása, a természeti környezet stabilizálása és regenerálása.
Az energiaellátás területén szorgalmazzák a fosszilis üzemanyagok, kőolaj, földgáz, szén felváltását megújuló energiákra. Ez magával vonja a támogatások bevonását azoktól a vállalatoktól, amelyek ilyen anyagok előállításában vesznek részt – ez pedig magával vonná a szénüzemanyagokon alapuló gazdaságok teljes átalakítását is.
A szén-dioxid-elnyelés miatt fontos az erdőirtások megállítása, természeti környezet helyreállítása és regenerálása. A növényi alapú étkezésre való áttérést is fontosnak tartják, ami többek között az élelmiszer-hulladék visszaszorítását is eredményezné. A vadállomány pusztításának megállításáról jelenleg is szó esett, de már 2017-ben is született erről egy nyilatkozat, 25 évvel az eredeti 1992-es után, de eddig sajnos szinte mindenféle hatás nélkül maradt.
A tudósok ugyanakkor elismerték a pozitív változásokat is. Jelentősen nőtt a megújuló és alternatív energiahasználat, egyre több társadalmi csoport, civil- és nemzetközi szervezet hívja fel a figyelmet a veszélyre tüntetésekkel, és szorgalmazza a változások elindítását lokális szinteken. A tudománynak erkölcsi kötelessége figyelmeztetni az emberiséget a veszélyre – mondja Ripple. A tudományos eredményeknek viszont el kell indítaniuk az értelmes cselekedetek sorozatát, melyek komoly társadalmi átalakulásokhoz vezetnek gazdasági szinten és a mindennapi életünkben is.
Amennyiben abból indulunk ki, meddig húzódhat egy globális tudományos kutatásnak már csak a jóváhagyása is, nem beszélve az intézkedések megszületéséről és a gyakorlat alkalmazásáról, ami gazdasági érdekekkel ütközik, kérdés adtak-e nekünk a szakemberek valamit egy jó olvasnivalón kívül?