A régebbről húzódó problémák következtében az egészségügyi válság a vártnál jobban kimerítette a szerbiai költségvetést, így nagy kihívás lesz újból ellenőrzés alá vonni a közpénzügyeket – állapította meg hét eleji ülésén a Költségvetési Tanács (Fiskalni savet).
„A költségvetés módosítására vonatkozó egyik legnagyobb kifogás az állami kiadások átláthatatlan volta” – figyelmeztetett a Tanács a rebalansz tegnap parlament elé került javaslatának elemzésében. A módosítási javaslat szerint a köztársasági büdzsé hiánya 483 milliárd dinár lesz (a bruttó hazai termék 8,8%-a), általános állami szinten pedig 492 milliárd (a GDP 8,9%-a).
„Ez kétségkívül a legnagyobb költségvetési deficit, amióta a hiányról adatokat hoznak nyilvánosságra. Mintegy 40 százalékkal nagyobb, mint a 2012-ben és 2014-ben jegyzett, eddigi legnagyobb büdzséhiány, ráadásul az összehasonlító elemzések azt mutatják, hogy Szerbia költségvetési hiánya 2020-ban a legnagyobbak között lesz Délkelet-Európában, ahol 7,5 százalékos átlag várható. Ennek magyarázata nem csupán az, hogy a GDP csökkenésével kisebbek lettek a közbevételek is, valamint hogy tetemes volt a válságenyhítő intézkedéscsomag értéke. A hiány jelentős része valójában onnan ered, hogy az egészségügyi válság felszínre hozta a hosszú évek óta szőnyeg alá söpört problémákat. Éveken át a kelleténél kevesebbet fektettek az egészségügybe, és ez oda vezetett, hogy a világjárvány beütésekor más, hasonló országokhoz viszonyítva jóval több államháztartási eszközt kellett fordítani a szükséges felszerelésre és az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére” – olvasható a Költségvetési Tanács értékelésében.
A független testület rámutat arra is, hogy az állami és közvállalatok (Air Serbia, EPS) problémái nem tegnap keletkeztek, és hogy a válság csak kikényszerítette az állami beavatkozást, mellyel 2020-ban lefedték a sikertelen gazdálkodás költségeinek egy részét, ami egy pillanatban nyilván válság nélkül is bekövetkezett volna.
„Mindemellett ez az esztendő a közalkalmazotti bérek kifizetésére szükséges, tarthatatlanul nagy költségekkel zárul (ezeket 2020-ban túlzottan, mintegy 10 százalékkal megemelték), a GDP pedig reálisan mintegy 1,5 százalékkal csökken” – szögezte le a Költségvetési Tanács.
