Az aflatoxin után a napokban az ochratoxin A-val (OTA) és egy újabb élelmiszerbotránnyal ismerkedhetett meg a közvélemény: Szlovéniából a napokban OTA-val való szennyezettség miatt visszaküldték Szerbiába a törökbecsei „Žitoprerada DM” fügepürével töltött kekszét. A szlovén ellenőrök a keksz kilogrammjában 15 mikrogramm OTA-t mutattak ki, ugyanakkor az Európai Unióban a felnőttek vonatkozásában 3 mikrogramm/kilogramm, a gyermekek vonatkozásában pedig 0,5 mikrogramm/kilogramm a megengedett határérték. Az esetről ismét az EU RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed) élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó sürgősségi riasztórendszerének köszönhetően értesülhetett a közvélemény, ugyanúgy, mint 2012 őszén a szerbiai kukorica aflatoxinnal való szennyezettségéről. A „mérgezett” keksz azóta Bosznia-Hercegovinában is feltűnt.
A szerbiai mezőgazdasági minisztériumból Slobodan Vladić élelmiszer-biztonsági megbízott nyilatkozott, és elmondta, hogy a hazai szakemberek is meg fogják vizsgálni a szóban forgó kekszet és ha megerősítik, hogy az valóban OTA-val szennyezett, akkor a piacon található összes ilyen készítményt megsemmisítik.
Az aflatoxinhoz hasonlóan az ochratoxint is penészgombák termelik. Ochratoxinok előfordulhatnak mind a meleg, mind a mérsékelt égövi országokban és elsősorban a zabot, az árpát, a búzát és a kukoricát szennyezik. Ha huzamosabb időn át nagyobb mennyiségben fogyasztják a méreggel szennyezett élelmiszert, akkor egyebek mellett daganatos megbetegedést okozhat az embereknél.
Egy szakértők által megfogalmazott univerzális formula szerint egy adott piacon az élelmiszer minőségét a bruttó nemzeti jövedelem, a társadalmi rétegek közötti különbségek és a korrupció mértéke befolyásolja: minél kisebb a bruttó nemzeti jövedelem, annál kevésbé minőséges az élelmiszer; minél nagyobb szakadék választja el egymástól a szegényeket és a gazdagokat, annál rosszabb élelmiszert fogyasztanak az adott országban; minél nagyobb a korrupció, annál alacsonyabb az élelmiszer minősége. Ha ennek a formulának az alapján értékeljük a Szerbiában gyártott élelmiszert, akkor sejtjük, hogy feltehetőleg nem a legminőségesebb étkek kerülnek asztalunkra. Ezt Mladen Alfirović, a Szerbiai Fogyasztók Nemzeti Szervezete (NOPS) jogi részlegének vezetője is megerősítette lapunknak nyilatkozva. Mint azt kifejtette: az élelmiszer minősége egyre rosszabb. Ugyanakkor azt is érdemes tudni, hogy ez nem egyedül Szerbiában jellemző, világtrendről van szó.
– Az élelmiszer minősége egyebek mellett azért romlik folyamatosan, mert hiányos a piaci ellenőrzés, rossz a különböző felügyelőségek közötti együttműködés, valamint hiányosak a vonatkozó törvények, szabályzatok. A szerbiai jogszabályozás nem áll teljes mértékben összhangban az uniós szabályozással. Az is tény, hogy a nem megfelelő ellenőrzéshez a pénzhiány is hozzájárul – magyarázta Alfirović.
Szerbiában a NOPS illetékesei hozták először nyilvánosságra a törökbecsei vállalat gyártotta keksz ügyét. Alfirović megjegyezte, hogy ennek a vállalatnak az esete is bizonyítja, hogy mennyire különbözik egymástól a szerbiai és az uniós szabályozás: míg az EU-ban a felnőttek vonatkozásában 3 mikrogramm/kilogramm, a gyermekek vonatkozásában pedig 0,5 mikrogramm/kilogramm az OTA megengedett határértéke, addig Szerbiában 10 mikrogramm/kilogramm. A szervezet képviselője reményét fejezte ki, hogy az uniós integráció folyamán a szerbiai jogszabályozás az élelmiszerek vonatkozásában is összhangba kerül az unióssal.
– Ami a szerbiai vállalatok felkészültségét illeti, egyesek készen állnak arra, hogy termékeiket az EU országainak piacain is értékesítsék, mások viszont nem. Szervezetünk eddigi tapasztalatai szerint a legtöbb hiányosság a kisebb vállalatok termékeinek esetében figyelhető meg. Ezek a vállalatok nem rendelkeznek hosszú éves, vagy évtizedes tradícióval, és ezeknek a termékeit a felügyelőség vagy csak ritkán, vagy egyáltalán nem ellenőrzi. Az is sajnálatos, hogy a szóban forgó törökbecsei vállalat fügepürével töltött kekszének esetéhez hasonló botrányokról egyedül akkor értesülünk, amikor az EU riasztórendszere reagál. Ezúttal is feltettem magamnak a kérdést, hogy vajon mi lett volna, ha a kekszet nem küldték volna vissza Szlovéniából. A szerbiai fogyasztók talán soha nem tudták volna meg, hogy a termék nem alkalmas emberi fogyasztásra – fogalmazott Alfirović.
