Az árutartalékokban tárolt kukorica ellenőrzése után kiderült, hogy a takarmány 31 százaléka szennyezett aflatoxinnal. Az illetékesek szerint ez nem fogja megakadályozni, hogy az ígéretekkel összhangban fejőstehenenként 300 kilogramm kukoricát kapjon minden egyes olyan farm, amelyet a takarmány aflatoxin-szennyezettsége miatt átmenetileg be kellett zárni. Az érintett gazdák a kukorica mellett ingyen kapnak a takarmány méregtelenítésére alkalmas minazelt. Az is egyre valószínűbbnek tűnik, hogy belátható határidőn belül ismét módosíthatják azt a szabályzatot, amelynek értelmében múlt hét óta egy kilogramm tejben 0,5 mikrogramm aflatoxin jelenléte megengedett. Ha ez megtörténik, akkor ismét a kilogrammonkénti 0,05 mikrogramm lesz a hatályos határérték. A továbbra is hangos aflatoxin-, illetve tejbotrány kapcsán Fremond Árpáddal, a Vajdasági Magyar Szövetség mezőgazdasági kérdésekkel megbízott köztársasági parlamenti képviselőjével beszélgettünk.
Hogyan kerülhetett az árutartalékokba szennyezett kukorica?
– A tavalyi szárazság kedvezett az aflatoxint termelő penészgomba terjedésének a mezőgazdaságban. Egyébként ez a penészgomba a korábbi években is megjelent a kukoricán. Tudtommal ez a probléma az utóbbi húsz-harminc évben mindig is fennállt. A tavalyi extrém szárazság miatt még kifejezettebben megjelent a kukoricán a penészgomba. A szárazság miatt elképzelhető, hogy a kukoricán semmi külső jele nem volt a penészgombának. Ha átvételkor nem ellenőrizték a takarmány aflatoxin-szennyezettségét, akkor a tárolóba bekerülve tovább terjedt a szennyezettség. Persze olyan kukorica is volt, amely már a termőföldeken megfeketedett, ezt biztosan nem vették át a gazdáktól. Amennyiben már szeptemberben megtették volna a kellő lépéseket és fertőtlenítették volna a takarmányt, akkor sokkal kisebb lenne a szennyezettség. Jogos a kérdés, hogy hogyan végezte munkáját az illetékes felügyelőség. Pozitívum, hogy az illetékesek tudják, hogy hol található a szennyezett takarmány és a megfelelő eljárásokkal méregteleníteni tudják azt. Példaként említeném az aktív szén hozzáadását, vagy pedig az ammonizálást. Az így méregtelenített takarmány alkalmassá válik a jószág etetésére. Fontos, hogy a politikum összefogjon és egymással karöltve keresse a megoldásokat. A jövőben nem szabad megfeledkezni a folyamatos ellenőrzésről, szakadatlanul nyomon kell követni a takarmány és a tej minőségét.
Gazdáink is mulasztottak?
– Aki komolyabban foglakozik mezőgazdasággal, az tudja, hogy valamennyi penészes kukorica mindig is volt. A begórézás alkalmával a penészes kukoricát a gazdák kiválogatják. Biztos vagyok benne, hogy gazdáink mindig felelősségteljesen végzik ezt a munkát. Más az, amikor a kombájnnal szemes kukoricát takarítanak be és az kerül be a tárolóba, vagy a háztartásba. Ilyen esetben, ha nincsenek külső jelek, akkor előfordulhat, hogy szennyezett kukorica kerül a tárolóba. A silózás tekintetében meg kell említeni, hogy nagyon sokan használják megelőzés céljából a minazelt. Nem hiszem, hogy gazdáink felelőssége kiemelkedő lenne az aflatoxinnal kapcsolatban felmerült probléma tekintetében. Ugyanakkor minden eshetőségre gondolva már korábban figyelmeztetni kellett volna a gazdákat, hogy a nyári szárazság miatt kifejezett lehet a penészgomba jelenléte a takarmányon.
Függetlenül az aflatoxin témájától: mennyire képzettek, tájékozottak a termelőink?
– Ahogyan közeledünk az Európai Unió felé, annál több képzés válik elérhetővé gazdáink számára. A földművesség tradícióját sok családban minden generáció továbbviszi és az ezzel foglakozók többsége általában mezőgazdasági középiskolát végzett. Gazdáink felkészültek. Az internet világában a fiatal gazdák még egyszerűbben tájékozódhatnak, képezhetik magukat. Aki komolyan foglakozik mezőgazdasággal, az biztosan követi az eseményeket.
Hogyan lehet egyébként, hogy az árutartalékokban a kukorica 31 százaléka szennyezett aflatoxinnal, amikor tavaly novemberben a mezőgazdasági minisztérium tudatta, hogy a tavalyi termés 7 százaléka szennyezett ezzel a méreganyaggal?
– Tudni kellene, hogy mekkora az a kukoricamennyiség, amely a raktárakban maradt. Tudjuk, hogy Szerbia az egyik legnagyobb kukoricaexportőr. Biztos vagyok benne, hogy rengeteg kukorica került külföldre. Elképzelhető, hogy a megmaradt mennyiség 31 százaléka szennyezett aflatoxinnal, ez azonban nem zárja ki, hogy a tavalyi össztermésnek csupán a 7 százaléka volt szennyezett aflatoxinnal.
Mezőgazdasági témákban jártas szakemberként és politikusként mi a véleménye a tejben megengedett aflatoxin-mennyiség oda-vissza emeléséről, illetve csökkentéséről?
– Politikusként nem szeretnék állást foglalni ebben a kérdésben. Azért nem, mert a politikum, egyik és másik oldalról is, már így is rendkívül nehéz helyzetbe hozta gazdáinkat. Ebből a helyzetből csakis összefogással lehet kilábalni. Szakemberként viszont elmondanám, hogy mivel Szerbia az EU felé tart, ezért három évvel ezelőtt a 0,5 mikrogramm/kilogrammos határértéket 0,05 mikrogramm/kilogrammra csökkentette a kormány. Az aktuális probléma vonatkozásában a mezőgazdasági minisztérium azért javasolta a határérték visszaállítását a korábbira, mert a tárcavezető szerint ellenkező esetben nem vásárolhatták volna fel a gazdáktól a tejet. Visszalépni nem mindig helyes, ugyanakkor nagyon sok termelőtől három napon át nem vették át a tejet. A mezőgazdasági miniszter a határérték növelését átmeneti intézkedésnek szánta. Fontos, hogy a mezőgazdasági miniszter azon ígéretének is eleget tegyen, amelynek értelmében a szennyezett tejet megsemmisítik és a boltok polcaira csak a meghatározott határértéknek megfelelő tej kerülhet. Kevesen foglalkoznak egyébként azzal a kérdéssel, hogy vajon hogyan kerülhetett egyáltalán a boltokba olyan tej, amelyben az aflatoxin mennyisége meghaladta a megengedettet. A tejgyárak felelősségét nem szabad kizárni és a megfelelő intézkedésekkel, ellenőrzésekkel kell elkerülni, hogy a jövőben is megtörténhessenek hasonló dolgok.
Tekintettel a takarmány szennyezettségére, lehetséges-e pillanatnyilag, vagy a közeljövőben a 0,05 mikrogramm/kilogrammos aránynak megfelelő tejet termelni az országban?
– Természetesen igen. Jó jel, hogy látszólag a megoldás útjára léptünk. Ahogyan már mondtam, egészséges és jó takarmányt kell adni az állatoknak. Ez a feltétel hamarosan teljesítődhet, hiszen az árutartalékokból megkezdték megfelelő takarmánnyal ellátni azokat a termelőket, akiknek a gazdaságában az ellenőrzés során aflatoxint mutattak ki az állateledelben, illetve a tejben.
Kevesen beszélnek a történet érintetteinek egyik legfontosabb csoportjáról, a fejőstehenekről: a szennyezett takarmány és az aflatoxin miatt károsodhat-e tartósan az állatok egészsége?
– Rengeteg gazdával találkozok különböző fórumokon, a napokban szintén. A termelők semmiféle olyan tünetet nem észleltek, amely a jószág egészségének tartós károsodására utalna. Egyébként még nincsen pontos kimutatás, hogy az aflatoxin milyen szervezetre milyen hatással van, mennyi időn át mekkora mennyiségben kell bejutnia a szervezetbe ahhoz, hogy komolyabb következménye legyen.
Elveszítette-e hitelességét a mezőgazdasági miniszter, és Ön szerint le kellene-e mondania?
– Értesüléseim szerint Goran Knežević miniszter felajánlotta lemondását. A kormánykoalíció felelőssége, hogy elfogadja-e a lemondást, vagy sem. Mindez kiderül az elkövetkező hetekben, vagy hónapokban. A kormánykoalíció választja meg a minisztereket, így a kormánykoalíciónak kell döntenie a lemondásokról is.
