Aki olvasott már a múlt század első felében írt vadászirodalmat, biztosan találkozott a „gavallér puska” kifejezéssel. Nyilvánvaló, hogy fegyverről van szó, hajdan kizárólag tehetős urak és hölgyek által kedvelt golyós vadászfegyverről.
A lőszer feltalálása után, amikor elkezdték tömegesen gyártani a hátultöltős, könnyen kezelhető fegyvereket, a brit fegyverkovács műhelyek a sörétes puskák mellett elkezdték a kétlövetű billenőcsövű fegyverek, az úgynevezett expresszek kifejlesztését is. Elsősorban a gyarmatokon vadászó hivatalnokok és úttörők számára. Futólag: Teleki Sámuel is több H&H expresszel indult afrikai felfedező útjára.
Ezek a fegyverek ma is megállják helyüket a modern ismétlőfegyverek mellett. A kezdetekkor azonban nagy hátrány volt a fegyver súlya. Ez nem jelentett különösebb gondot, ha a több kilós fegyvert, a lőszert és a felszerelést fegyverhordozó, lőszerhordozó és még számtalan segédszemélyzet cipelte. De Európában, ahol már akkoriban is sokan hódoltak a cserkeléses vadászatnak, minden gramm külön terhet jelentett. Ezért elsősorban az osztrák és német fegyverépítők kifejlesztették az egylövetű billenőcsövű fegyvert, amely az Afrikában használtakkal ellentétben kis kaliberben készült, és sokkal könnyebb is volt. Ezek az elegáns, könnyen kezelhető fegyverek gyorsan elterjedtek a XIX. század végi és a XX. század eleji birtokos nimródok és diannák körében. A fegyver népszerűségét növelte, hogy az akkori vadászok kimondottan lovagiasnak tartották a mindössze egy lövés leadását. A mindig éber vad belopása, becserkelése, egyetlen lövéssel történő leterítése annyi virtust, tapasztalatot és tudást igényelt, amire csakis a vérbeli vadászok képesek. Ettől lett/lesz gavallér egy puska, ezért nevezik magyarul gavallér puskának az egylövetű billenőcsövű golyós vadászfegyvert. A két világháború között ezek a fegyverek közkedveltek lettek a vadászhölgyek körében is, hiszen könnyen kezelhető, egyszerű és elnyűhetetlen fegyverremekekről volt szó.
A gavallérpuskák ma ismét divatosak. Kiváló tulajdonságaik miatt a nagy fegyvergyárak is készítik őket, ezért aránylag olcsón hozzáférhetőek. Ehhez hozzájárult az is, hogy mind több az olyan vadász, aki a mai rohanó világban inkább az erdőzúgást igényli, mintsem a puszta pufogtatást. Aki csak lődözni akar, mehet a lőtérre.
