Szerbiában csak egy biztos: semmi sem biztos. Hogy ugyanis a mai napig mekkora területen vetettek búzát a gazdák, azt senki sem tudja pontosan megmondani. Sem a szakemberek, sem a szaktárca, sem az árutartalékok, sem pedig a feldolgozóipar, a malmok. Az azonban nyilvánvaló, sokkal kisebb területen került a földbe a mag, mint amennyi ilyenkorra szokásos. Nem kell ehhez szaktudás, vagy műholdas megfigyelés – elég, ha az ember kisétál a határba: alig akad zöldellő parcella!
Rosszul kezdődött az év. Merthogy a mezőgazdaságban október elsején kezdődik a gazdasági év. Éspedig azért, mert a kukorica jelentős részét még nem takarították be, részben ezért késik az őszi kalászosok vetése. Persze nagyobb baj, hogy a folyamatos esőzések miatt már annyira átázott a talaj, hogy hosszú időre volna szükség a felszáradásához. Sebaj, a termelők azt mondják, amit a természet elront, azt helyre is hozza. Megtörténhet, hogy a folytatásban eláll a csapadék, lesz még szép idő, és 10–15 nap múlva be lehet pótolni mindazt, amit eddig a termelők elszalasztottak.
Olyan hírek láttak napvilágot az elmúlt napokban, hogy az idén a tervezett 600 000 hektárból mindössze 300 000 hektáron vetették el optimális időben a magot. Felesleges hangsúlyozni, az optimális vetési időszak már régen lejárt.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vetésről le kell mondani, hisz a tapasztaltabb gazdák jól tudják, volt már példa arra, hogy a vetés november végéig elhúzódott. Nemcsak azért, hiszen máskor is volt csapadékos ősz, hanem azért is, mert régebben a hazai kukoricahibridek főként a FAO 600-as és 700-as érési csoportba tartoztak, melyek lassan adták le a nedvességet. Való igaz, amióta Vajdaságban teret hódítanak a korábbi érésű hibridek, gyorsabban elvégezhető a vetés. Ugyanakkor az is igaz, hogy újabban kenyérgabonát nem a kukorica után, hanem a szójabab után vetik – egyébként a hüvelyesek a legjobb előveteménye a búzának. A szójabab pedig még szeptemberben lekerült a parcellákról, volt tehát idő a magágy előkészítésére.
A szakemberek azt javasolják a termelőknek: vessenek a továbbiakban, még akkor is, ha lejárt az optimális időszak, még decemberben is. Búzát egyébként vetettek már januárban is, de ilyenkor, mondják a magnemesítők, ne számítsanak nagyobb hozamra a hektáronkénti 2 tonnánál. A lényeges hozamcsökkenés azért áll be, mert a későn vetett búza vegetációs ideje lerövidül, az ilyen kenyérgabona gyökérzete nem fejlődik ki olyan jól, mint az optimális időben elvetetté, amely ezért ellenállóbb a június folyamán jelentkező aszályos időszak, kánikula esetében. A decemberben és januárban elvetett mag nagyon lassan fog kikelni (30–50 napig is elhúzódhat), és a hozam alakítása lényegesen lerövidül, azaz a március és június közötti időszakra korlátozódik. A későn elvetett kenyérgabona esetében magasabbak lesznek a termelési költségek, hiszen az ilyen növény alacsonyabb növésű, mint a standard időszakban elvetett, ez pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy többször, hatékonyabb, és drágább permetszerekkel kell majd permetezni a gyomnövények ellen.
