Ezen a tavaszon, akárcsak tavaly, az állam a Köztársasági Árutartalékok Igazgatóságából „kölcsönadott” 100 000 tonna kenyérgabonát a malmoknak. Szép csendben. Ez csak utólag tudódott ki, miután hetekkel ezelőtt teljesen leállt a kenyérgabonával való kereskedelem az Újvidéki Terménytőzsdén. A legújabb cselről még a tőzsde is hallgatott
A hírt a múlt héten szivárogtatta ki Vukosav Saković, a Szerbiai Gabonaalap egykori igazgatója, újabban pedig a Žita Srbije nevű szervezet első embere. Egyelőre még nem tudni, hogy ez az egyesület kinek az érdekeit képviseli, ám dicséretre méltó, hogy valaki rámutat a fonákságokra, mert hivatalosan ezt senki sem ismerte be. És azt sem, hogy az árutartalékoknak nem az a feladata, hogy a malmokat erősítse a temelőkkel szemben. Merthogy az árutartalékok dolga az lenne, hogy termékeket vásároljon fel, amikor azokból többletkínálat van a piacon, és fordítva, ellássa a piacot, ha az árak alaptalanul növekedni kezdenek. Legalábbis így van ez a rendezett államokban, mindenütt ahol vannak szabályok, például törvények. De nem így nálunk.
Tehát az állam ismét taktizál, a malmok javára. Ki tudja még meddig. A malmoknak ugyanis nagyon is jól jött, hogy az államtól most kölcsönkaptak kenyérgabonát, és majd csak az aratás után kell azt visszaadniuk. Ennélfogva nem kell drága bankkölcsönökhöz folyamodniuk, most vásárolniuk, amikor jól tudják, hogy aratáskor aránylag olcsón juthatnak nyersanyaghoz. Merthogy máris arra készítik fel a közvéleményt, hogy az idén komoly gondok adódhatnak a búzafelvásárlással. Hiszen, mint állítják, az aratás pillanatában egymillió tonna gabonafeleslegre számítanak az országban.
A bevezetőben említett szervezet pedig arra figyelmeztet, ha legrövidebb időn belül nem indul meg a búzaexport, valóban nem lesz vevő a búzára. Minimálisan 250 000 tonnára kellene azonnal vevőt találni a világpiacon.
A helyzetet csillapítani próbálta Žarko Galetin, az Újvidéki Terménytőzsde vezérigazgatója, mert szerinte a 2010-es, még talpon álló búza nagyon jó minőségű lesz, tehát a vevők érdektelenségére vonatkozó állítások alaptalanok. Szerinte inkább azért állt le a tavalyi búzával való kereskedelem, mert annak a minősége átlagon aluli, azaz hogy a JUS minőségi szabvány olyan kenyérgabonát is magában foglal, mely inkább állattakarmányként használható fel, mintsem a pékiparban.
Jól tudjuk, hogy eddig még a minőség miatt hazai kenyérgabonát nem dobtak el, és valószínűleg a továbbiakban sem történik ilyesmi. Merthogy régi igazság, hogy az alföldi gabona világviszonylatban is kimagasló minőséget képvisel. A legrosszabb esetben a tavalyi kenyérgabonát a malmok keverhetik az ideivel. És így lényegesen javíthatnak majd a külföldre szánt liszt minőségén.
És még valami. Azt a búzát, amelyet tavaly a malmok 8,80–9,50 dinárért vásároltak fel, most például nyolcaslisztként értékesítve kilónként megközelítőleg 14 dinárért árusítják a kiskereskedők.
