Az amerikai elnök elégedett a legújabb döntésével, amellyel differenciált viszonossági (kölcsönösségi) importvámok bevezetését helyezte kilátásba az Egyesült Államok kereskedelmi partnereivel szemben. Az érintettek inkább duzzognak intézkedése miatt. Némelyek válaszlépéseket fontolgatnak. A fő riválisnak és a Trump-tarifák kiemelt célpontjának számító Kína máris visszavágott. Szakértők szerint világgazdasági fordulatnak, az 1945 utáni szabadkereskedelmi rendszer összeomlásának és új globális kereskedelmi rendszer kialakulásának vagyunk a tanúi. Továbbá egy gazdasági háborúnak, amely új történelmi folyamatot indít el.
Az amerikai elnök elégedett azzal, ahogy a világ reagált a bejelentett viszonossági (kölcsönösségi) importvámjaira. Donald Trump újabb intézkedései 183 országot, s azok egy részének néhány külbirtokát, tengerentúli területét érintik. Ezek mindegyike köteles az eddigieknél, s az elemzői számításoknál (sokkal) magasabb vámot fizetni az Egyesült Államok piacára szánt termékei után. A többségre (április 5-étől) 10 százalékos alapvám vonatkozik, ám csaknem 60 országot, külterületet és az EU-t (április 9-étől) jóval nagyobb tarifákkal terhelik meg. A Szerbiából érkező importot csaknem 37 százalékkal. A rekord 50 százalék, amely Lesothora és Franciaország társult államára (egykori gyarmatára), Saint-Pierre és Miquelonra vonatkozik.
Az adatok ismertetésekor Trump a Fehér Ház Rózsakertjében azt is közölte, hogy április 3-ától 25 százalékos vám megfizetése esetén lehet csak külföldi autót és teherautót az USA-ba exportálni. A járműalkatrészek behozatalára vonatkozó (szintén 25 százalékos) vámok pedig május 3-án indulnak.
KÍNA A FŐ CÉLPONT
Kína és az EU sem úszta meg. Az előbbire ugyan frissen 34 százalékot szabott ki, de a februárban kiosztott 20 százalékkal a vámterhelése így már 54 százalékra emelkedett. Az indoklás szerint azért, mert „rendkívüli hasznot húz” az Egyesült Államokból.
A büntetés nem véletlen, hiszen az USA világhatalmi pozíciójára törő Kína régóta ki(sz)emelt célpontja Trump vámhadjáratának. Már előző mandátuma idején, 2018 márciusában – olykor a hazai piac védelmére, olykor nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, a legközelebbi szövetségeseket sem kímélve – 25 százalékos pótvámot vetett ki az USA-ba érkező acélimportra és 10 százalékosat az alumíniumra. Az intézkedés Kínát is kellemetlenül érintette. A további vámokhoz hasonlóan, amelyekkel még abban az évben terhelte meg a kínai behozatal háromnegyedét.
A frankfurti tőzsdén már a bejelentés utáni órákban zuhanni kezdtek a részvények (Fotó: AP via Beta)
A FELSZABADULÁS NAPJA
Az EU is szívja a fogát, miután Trump közölte, hogy 20 százalékos kölcsönös vámmal számolhat az USA-tól. Az amerikai elnök márciusban azzal vádolta meg az EU-t, hogy „a világ egyik legellenségesebb és legcsalárdabb adó- és vámhatóságát működteti” az Egyesült Államok kihasználása végett. Korábban is többször ostorozta a közösség kereskedelmi politikáját, azzal vádolva az uniós tagokat, hogy tisztességtelen előnyöket élveznek az USA-val szemben.
Gyakran kifogásolta a hatalmas uniós kereskedelmi többletet, vagyis azt, hogy a társállamai jóval többet exportálnak az Államokba, mint amennyit onnan importálnak, s ezzel szerinte kihasználják a hazáját. Ez a vád másokkal szemben is elhangzott. Legutóbb is, amikor a Rózsakertben aláírta a viszontvámokat. A döntést történelmi jelentőségűnek nevezte. A dátumot, április 2-át pedig a felszabadulás napjaként említette.
FELVIRÁGZÁST REMÉL
Az intézkedésektől sok hasznot, előnyt, gazdagságot és felvirágzást remél. Nem titkolt célja, hogy a viszonosság elvén alapuló differenciált vámokkal visszaszerezze Amerika gazdasági szuverenitását. Emellett eltökélt szándéka a rekorddeficittel terhelt külkereskedelmi mérleg egyensúlyának helyreállítása, a hazai termelés és (feldolgozó)ipar fellendítése, a munkahelyek védelme, újak létesítése, s minél több tőke, gyártókapacitás bevonzása.
Trump szóvá tette, hogy hazáját évtizedekig kihasználták baráti és rivális államok, miközben az USA-ban gyárak zártak be, munkahelyek tízezrei szűntek meg, a külkereskedelmi mérlegben felhalmozódott deficit pedig rekordokat döntött. Kiemelte: országok sokasága „brutális kereskedelmi korlátokat” alkalmaz az amerikai termékek ellen, miközben az Egyesült Államok szinte semmit sem számolt fel cserébe. „Mostantól ez megváltozik” – üzente.
Az érintetteket azzal nyugtatgatta, hogy jóval alacsonyabb vámot vetett ki rájuk, mint amennyit ők az amerikai áruk esetében. Az elégedetlenkedőknek azt tanácsolta, csökkentsék az amerikai importtermékek behozatalának költségeit, s akkor jól járnak. Eddig Izrael jelezte, hogy teljesen megszünteti az amerikai árukra kivetett vámokat.
CSÚCSRA VITTE AZ ARANYAT
Trump intézkedéseiről, amilyenekre száz esztendeje nem volt példa, sokan azt tartják, hogy tovább élezi a már jó ideje dúló kereskedelmi és gazdasági világháborút; recessziót és áremelkedéseket okozhat világszerte. Szerintük e döntésével leépül a II. világháború utáni szabadkereskedelmi rendszer, és új folyamat indult el azáltal, hogy Trump átrajzolta a globális kereskedelem(politika) térképét. Azzal, hogy a XX. század eleje óta nem látott szintre emelkedhet a vámterhelés, olyan időszak következhet, amely hatása jelenleg beláthatatlan.
A vámháború a francia borok kivitelére (és amerikai behozatalára) nézve is roppant kedvezőtlen lesz. A felvétel az illinoisi Niles egyik italboltjában készült (Fotó: AP via Beta)
Sokan duzzognak, ellenkeznek és válaszlépéseket helyeztek kilátásba. A tőzsdék a 2020-as koronavírus-válság óta nem tapasztalt esésekkel reagáltak, a befektetők pedig a válságos időkben biztosnak vélt (ráadásul az amerikai kölcsönös vámok által nem érintett) aranyba menekítették pénzük egy részét. Ezzel történelmi magasságba repítették a nemesfém árfolyamát, amely április 4-én unciánként 3050 dollár körül ingadozott.
PRÍMA AJÁNLATOT VÁR
Trump a CNBC-nek azt nyilatkozta, hogy „nagyon jól mennek a dolgok”. A piacok virágozni, a részvényárfolyamok emelkedni fognak. Az ország meg szárnyalni fog. Fontos politikai szövetségese, Ted Cruz republikánus párti szenátor szerint a vámok azonban az amerikai fogyasztókra kivetett adók. Kifejezte reményét, hogy a tarifák csak rövid ideig lesznek érvényben, és tárgyalási alapként szolgálnak a globális vámok csökkentéséhez. Bár a Fehér Ház azt állítja, hogy a kölcsönösségi vámok nem képezik alku tárgyát, Trump hajlandó tárgyalni, ha valamelyik ország „príma ajánlattal” áll elő.
Pénzügyminisztere, Scott Bessent közben óva intette az USA kereskedelmi partnereit a válaszcsapásoktól. Ha valaki mégis a megtorlás mellett döntene, annak következményei lesznek – figyelmeztetett.
Hiába. Az EU már választ ígért, jelezve, hogy inkább tárgyalásokkal oldaná meg a problémát. Az első ellenintézkedések április 14-én várhatóak. Brüsszel példáját több ország is követné.
MÁRIS BEPANASZOLTÁK
A fő amerikai rivális Kína, és a Trump-tarifák kiemelt célpontja, máris visszaütött. Pénteken közölte: 34 százalékos büntetővám várja április 10-étől a Kínába érkező amerikai árut. Azonnali lépésként pedig bepanaszolta az Egyesült Államokat a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO-nál).
Előzőleg Peking közölte, hogy „a vámemelések nem oldják meg az Egyesült Államok problémáját, sőt ártanak az amerikai érdekeknek, veszélyeztetik a globális gazdaság fejlődését, valamint az ipari és ellátási láncok stabilitását”. Emlékeztették arra is, hogy a kereskedelmi háborúnak nincs nyertese, és a protekcionizmus nem vezet sehová. Javaslatként hangzott el, hogy a Fehér Ház mielőbb vonja vissza az egyoldalú vámintézkedéseket.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is figyelmeztetett. Krisztalina Georgieva vezérigazgató felhívásban fordult az Washingtonhoz és kereskedelmi partnereihez, arra kérve őket, hogy csökkentsék a feszültséget, mert a vámintézkedések kockázatosak a világgazdaságra.
Emmanuel Macron francia elnök is élesen bírálta az intézkedést, és befektetési bojkottra szólított fel az USA-val szemben. Miniszterelnöke pedig közölte: Trump döntése katasztrofális hatású a világgazdaságra, az Egyesült Államokra és az amerikai polgárokra. Európa számára pedig óriási nehézséget jelent. François Bayrou szerint a történtek a nehéz idők kezdetét jelzik, megnyitják a kereskedelmi háborúkra jellemző bizonytalanság időszakát.
Nyitókép: Exportra váró autókontingens a kelet-kínai Jantai (Sandong tartomány) kikötőjében (Fotó: Chinatopix Via AP)
