A görögországi pénzügyi válság nehéz helyzetbe hozhatja más európai országok bankrendszerét, problémák jelentkezhetnek Szerbiában is. Tehát a mi termelőnk sem nézheti gondtalanul, mi történik a nagyvilágban. Mert a parasztember, a paicozókat vagy tejtermelőket kivéve, évente egyszer kap pénzt. Ha eladja a kukoricát, búzát vagy más terméket. És hosszú távra kell terveznie. Ezért nem mindegy, milyen valutában őrzi a pénzét. Jól tudjuk, mi dinárban számolunk – euróban gondolkodunk
A múlt csütörtökön pánik uralkodott a vezető pénzügyi piacokon az unió szétesésével kapcsolatos spekulációk miatt. Később azonban az a meg nem erősített hír kapott szárnyra, hogy egy bróker elütött egy megbízást, és ez okozta a hirtelen kilengést. Akárhogy is volt, tény, hogy az euró gyengült a dollárhoz, és más vezető valutához képest, ami azt jelenti, hogy a piac még mindig bizonytalan, elsősorban Görögország, majd pedig Portugália és Spanyolország pénzügyi helyzetét illetően. Ráadásul az USA-ban nyilvánosságra hozott növekedési adatok reménykeltőek voltak az európai uniós adatokhoz képest, mert meggyőzőbben mutatják, hogy az USA Európánál hamarabb fog kijönni a válságból.
Az euró a múlt csütörtökön a dollárral szemben elérte és meghaladta éves mélypontját, azaz az 1,2690–1,2706-os szintet. Az ideges kereskedés, a nagy árfolyam-ingadozás mellett többéves csúcs is megdőlt csütörtökön a devizapiaci kereskedésben: a cseh korona 0,25, a forint 1,3, a lengyel zloty 1,44 százalékkal gyöngült az euróval szemben.
A helyzetelemzők úgy tudják, február óta jelent meg az úgynevezett halálkereszt az euró felett. A pénzügyi jelenség azonban sokkal előbb, még december elején kezdődött, és az eurógyengülési trendek immár harmadik-negyedik hulláma indult el. Az ideges hangulatot az is jól mutatta, hogy a befektetők az euróból a svájci frankba kezdtek menekülni. Az alpesi deviza az említett napon 1,4042-es rekordszintre erősödött az euróval szemben.
A világ egy globális falu, mondanák sokan. Nem alaptalanul, hisz most minden pénzügyi piac bajban van. Még a legnagyobbaknak is a görögök miatt fáj a fejük. Még az ázsiai piacok is meginogtak. Merthogy a görög ügy globális kérdés, és úgy tűnik, hogy a válság túllépett az eurózóna határán. A bankügyi szakértők azt állítják, valószínűleg kicsit későn jött a Görögországnak szánt EU-IMF-hitel. A legkilátástalanabb jóslatok szerint: amennyiben a görög kísérlet kudarcot vall, az eurórégió jövője sötét lesz. A mi gazdáinknak előre fel kell készülniük erre a lehetőségre. Az itteni média pedig csak megkésve és szűkszavúan számol be a világpiaci pénzügyi trendekről. Mintha bennünket nem érinthetne a dolog, mintha a világon kívül állnánk. Lehet, hogy ez jó stratégia, mert legalább nem idegeskedünk előre. A parasztlogika azonban mást sugall. Az ilyen észjárást igazolja a népi mondás is: jobb félni, mint megijedni.
