Norvégiai Agronor-féle sertéstenyésztés: a skandináv országokban évtizedek óta sikeresen működik – Megvédi a termelőket a piaci spekulációktól és kiszámíthatóvá teszi a sertéstenyésztést – Ez lesz a moholi előadás témája
Szőke István, állatorvos: – Célunk, hogy a kistermelőket egy országos szövetkezetbe tömörítsük, akik önerőből vásárolják meg az állományt, építik fel az objektumot és finanszírozzák a takarmányozást. A tenyészállományt a norvég Landras képezi, ami csúcsminőségű hússertés, jó tűrőképességű, kiváló egészségügyi és genetikai tulajdonságokkal rendelkező fajta. A termelő megkapja járandóságát a hízósertésért, ezen felül jutalékot kap az eladott késztermékből is.
A szerb állam és a Norvég Királyság közös programja révén jött létre az országban Gornji Milanovac-i székhellyel a Landras-sertések tenyésztésre szakosodott Agronor állattenyésztők szövetkezete. Május 13-án 17 órától Moholon a vadászlakban a szövetkezet hazai és norvég szakemberei tartanak előadást, amelyen a termelők megismerkedhetnek a skandináv országokban évtizedek óta sikeresen alkalmazott szövetkezeti formával, és az általa képviselt és alkalmazott modern sertéstenyésztéssel. A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt. Szőke István moholi állatorvos, az Agronor Ada községi bizottságának elnöke az előadás kapcsán elmondta, ez a szerveződési forma megvédi a termelőket a piaci spekulációktól, és kiszámíthatóvá teszi a sertéstenyésztést.
– A skandináv szerveződési forma célja, hogy a kistermelőket egy országos szövetkezetbe tömörítse. A belépésnek feltételei vannak, csak bejegyzett termelő lehet a szövetkezet tagja, a sertésfarmnak meg kell felelni az előírásoknak, akárcsak a tartástechnológiának. Az Agronor-szövetkezet központját Gornj Milanovacon hozták létre, ezt megelőzően Norvégiában szerbiai állatorvosokat és jószágtenyésztőket képeztek ki. Az ő feladatuk szövetkezetbe tömöríteni a hazai sertéstenyésztőket, akik önerőből vásárolják meg az állományt, építik fel az objektumot és finanszírozzák a takarmányozást. A tenyészállományt a norvég Landras képezi, ami csúcsminőségű hússertés, jó tűrőképességű, kiváló egészségügyi és genetikai tulajdonságokkat rendelkező fajta. Emellett szorgalmazzák helyi mesterséges megtermékenyítő központok létesítését Vajdaság-szerte, hogy a költségek csökkentése végett a helyi fajták és Landras keverékével minőségi hízóhibridet biztosítsanak a gazdáknak. A takarmányozási technológia szintén Norvégiából származik, a receptúrát azonban a helybeli adottságokhoz alakítják. Bérelt takarmánykeverés folyik, a szövetkezeti tagok által megtermelt terményből. A sertéstenyésztésnek több formája lehetséges: kocatartás és malactenyésztés, hízósertés-, valamint tenyészállat-tenyésztés. A szövetkezet bérvágást végeztet és késztermékként értékesíti az sertéshúst, amely az értékesítésig a szövetkezeti tag birtokában marad. A termelő megkapja járandóságát a hízósertésért, ezen felül jutalékot kap az eladott késztermékből is. A sertésár így kiszámítható és stabil, a rendszer ugyanis megkerüli az állatkereskedőket és a vágóhidakat. A termelők a technológiai ismereteket sertéstenyésztői iskolákban sajátíthatják el, amelyeket havonta vagy kéthavonta szerveznek meg két-három napos előadássorozat formájában – közölte Szőke István.
