Puha Gábor: Oroszországban sem lehet almát eladni és kiszállítani, ha azt nem az előírás szerint termelik
Szabó József, a Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap igazgatója a múlt héten 47 vajdasági mezőgazdászt és termelőt hívott meg a Tartományi Képviselőházba, hogy hitelszerződést írjanak alá, és talán mire e sorok megjelennek, már meg is kapják a megpályázott pénzt. Kétféle hitelre adhatták be kérelmüket a földművesek, gazdálkodók és termelők, a mezőgazdasági berendezésekre, valamint a zárt területek, a fóliasátrak és az üvegházak telepítésére. Hetvennégyen pályáztak, közülük 47-en jártak sikerrel.
Az az újdonság a mostani hitelvonal kapcsán, hogy csökkent a kamatláb, az öntözőberendezések esetében 1,8-ról 1,7 százalékra, a fóliasátrak és az üvegházakra vonatkozóan pedig 2,4-ről 2,3 százalékra. A másik jó hír, hogy a kérhető összeget növelték, például a zárt területek, fóliasátrak és az üvegházak esetében 10 000 euróról 15 000 euróra. Valós pénzről van szó e kölcsönvonal esetében, hiszen ezeket a pénzeket az úgynevezett forgóeszközökből biztosítják, tehát a korábban pályázók által visszafizetett pénzből. Ezt előteremtették, úgyhogy valószínűleg a folyósítása gyors és zökkenőmentes lesz. Szabó József felhívta a termelők figyelmét, hogy november elején újabb pályázatot jelentet majd meg a Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap. Ez a gyümölcstermesztésre, a szőlészetre, a méhészetre és a juhtenyésztésre vonatkozik. Itt is csökkenni fog a kamatláb. Ezt a pénzt a költségvetésből fogják előteremteni, de az igazgató szavai szerint nem kell aggódni, meglesz a kívánt eszköz, hiszen a tartományi költségvetés módosításának köszönhetően 55 millió dinárt osztottak ki a mezőgazdasági fejlesztési alapnak, így ezzel sem lesz gond.
Puha Gábor, a Észak-vajdasági Földműves Egyesület vezetőjeként részt vett a hitelszerződés aláírásán:
– Mi az egyesület nevében pályáztunk. Van egy tangazdaságunk, amihez külföldi pályázaton nyertünk korábban pénzt. Ezen a tangazdaságon oktatni szeretnénk az integrált termelési módot az érdeklődő földműveseknek és gazdálkodóknak, de legfőképpen a gyümölcstermesztéssel foglalkozóknak. Szabadka környékén ők vannak a legtöbben, s meglehetősen nagy az érdeklődés az említett termelési mód iránt, mert az idén végképp nyilvánvalóvá vált, hogy se az Európai Unióban, sőt még Oroszországban sem lehet almát eladni és kiszállítani többet, ha azt nem az előírás szerint termelik. Tehát szükség van arra, hogy igazolni tudják, hogy integrált módon termelnek, és persze ehhez az is hozzátartozik, hogy meg kell tanulniuk ezt a termelési módot. Nem fordulhat elő többé, hogy annyit permeteznek és annyiszor, ahányszor csak eszükbe jut, mondjuk akár ötvenszer is, holott az előírás szerint csak 14–15-ször szabad. Ezt szeretnénk mi megvalósítani négy hektárnyi területen, és úgy tervezzük, hogy két hektáron lenne almaültetvényünk, s oda pályáztunk locsolórendszer kiépítésére. Azért pályáztunk, mert nekünk sincs hozzá elég pénzünk, mint annyi más termelőnek ebben az országban, s feltett célunk az, hogy majd kigazdálkodjuk a kölcsön és a kamat összegét, és úgy fizetjük vissza.
• Mennyi pénzt kértek és kaptak?
– Pontosan annyit kaptunk, amennyit kértünk is. Az öntözőberendezésre 7000 eurót, a fóliasátrakra pedig 3000-et, így összesen 10 000 eurót kell majd visszafizetnünk, és hát a kamatot.
• Mennyi kamatot kell visszafizetni?
– Hogy őszinte legyek, én nem is számoltam utána, de biztosan tudom, hogy megéri, és ez a lehető legkedvezőbb hitel, ami manapság létezik nálunk. Próbálkoztunk mi bankokhoz fordulni, onnan igényelni hitelt, de kiderült, hogy ott a havi kamat akkora lenne, mint itt az évi, úgyhogy nyomban elálltunk ettől a változattól.
• Mikor indítják be a mintatermelést a tangazdaságban?
– Úgy tervezzük, hogy jövőre. Van még egy IPA-pályázatunk is, amit most adtunk át. Ugyanis az egész rendszer felállításához bizony nagyon sok pénzre van szükség, s ez, amit a tartományi alaptól kaptunk, nem elég. Az IPÁ-nál való pályázat során a társpartnerünk a kecskeméti kertészeti egyetem. Ők segítenek nekünk a tangazdaság felállításában oly módon, hogy ők adják a tudást hozzá, mi pedig megpróbálunk megszerezni minden mást, ami ehhez szükséges. Attól függ az egésznek a sikere, hogy lesz-e hozzá elég pénzünk. Számításaink szerint belekerül ez az egész vagy 50 000 euróba.
• Most pályáztak először a tartományi alapnál?
– Igen, mint egyesület először pályáztunk, de korábban a hozzánk tartozó termelőknek és gazdálkodóknak segítettünk, már vagy 150-en írtak eddig pályázatot, s mondhatom, hogy 30 százalékuk meg is kapta a hitelt. Ami talán nem is olyan rossz arány. Minden évben fejlődünk, egyre jobban tudunk pályázatokat írni, és talán ezért mind többen és többen veszik igénybe a segítségünket. Nemcsak a mi körzetünkből jönnek hozzánk, hanem még Adáról és Óbecséről is. Nagyon nagy gondot jelent a magyar termelőknek az, hogy a pályázati anyagot cirill betűvel írják, és különösen a tömbben élő magyarok nem tudják olvasni a cirill írást, vagy nem eléggé, s úgy vannak vele, hogy nem kínlódnak ezzel. Mi segítünk, amikor csak tehetjük, hiszen nekünk jó viszonyunk van a mezőgazdasági alappal. Évente többször is jönnek bemutatót tartanai mielőtt a hitelpályázatok megjelennek. Most nagyon készülnek a termelőink arra, hogy a méhészeti pályázaton sikerrel szerepelnek.
