Fotó: ÓTOS András
Az egészségtudatos ember nemcsak akkor gondolkodik el az életmódváltáson, amikor már komoly betegség ad rá okot, hanem megelőzés céljából is fogyasztja a természetes alapanyagokból készült ételeket
A tájgazdálkodásban előállított vegyszermentes, egészséges élelmiszer számára utat kell találni a közétkeztetés, a kivitel felé – egy mondatban így lehetne megfogalmazni annak az összejövetelnek a légyegét, melyet november 8-a, az egészséges élelem Európa napja alkalmából tartottak Újvidéken. A szervezők a többi között biotermékek bemutatójával várták az érdekelődőket, amiből kiderült: tévhit, hogy a bioalma apró és kukacos; a fő táplálék pedig a magvak...
Az Európai Unió piacán egyre nagyobb a kereslet és az igény a vásárlók körében, hogy egészséges élelmiszer kerüljön az asztalukra. Egyrészt mert 15-ről 27-re emelkedett a tagállamok száma, s ezáltal 380-ról 454 millióra növekedett a fogyasztók száma is, másrészt ma már senki sem szeretne génmódosított, hormonkezelt, méreganyagokat tartalmazó, adalékokkal teletömött ennivalót fogyasztani.
Az Európai Falufejlesztési Alap (EAFRD) a 2007-től 2013-ig tartó időszakra csaknem 90 milliárd eurót irányzott elő a farmergazdaságok fellendítésére. Számunkra figyelemre méltó adat, hogy Románia ebből 9 milliárdra számíthat. Az idő sürget, Szerbiának tehát nagyon fontos, hogy mielőbb elnyerje a tagjelölt státust, s így lehetővé váljon számára, hogy uniós pénzekből finanszírozza a falufejlesztést, ezen belül az organikus termelést.
Nálunk jelenleg hivatalosan mintegy 600 hektáron folyik vegyszermentes termelés, 4000 hektárra vonatkozóan azonban a termelők nem rendelkeznek a mezőgazdasági minisztérium által kért engedéllyel. Hathatós állami támogatás, a termelők folyamatos szakmai képzése, a tudományos kutatóintézetekkel és más intézményekkel való szorosabb együttműködés, az új technológiák alkalmazása, a termelők társulása nélkül elképzelhetetlen az organikus termelés fellendítése – állapították meg az összejövetelen.
A kiszácsi Vozarék például négyszer többet tudnának eladni, mint amennyit jelenleg előállítanak. A szenttamási Ökotanya tulajdonosa elmondta, hogy a 150 éves családi recept alapján készített ajvár és pindzsúr iránt akkora a kereslet külföldön, hogy 30 tonnát tudnának exportálni. Az össz mennyiséget az angliai Harrods áruházlánc vásárolná meg tőlük. (e)
