Pataki Ervin tordai gazda: Az a baj, hogy a tejüzemek összefognak, megállapodnak a felvásárlási árban, mi tejtermelők pedig képtelenek vagyunk erre. Túlságosan leköt bennünket a munka, amit kihasznál a tejgyár. Hitelt nem igénylek, mert akkor nem a családi gazdaságnak, hanem valamelyik banknak dolgoznék
A növénytermesztés és az állattenyésztés elválaszthatatlan egészet alkot – vallják a tordai gazdák, s annak ellenére, hogy állattenyésztésünkben, különösen a sertéságazatban kifejezettek a hullámzások, megmaradnak példás hús- meg tejtermelőknek. Különösen a tejtermelésben jeleskednek: nem hivatalos becslés szerint éves szinten több mint 2,5 millió liter tejet állítanak elő, ami már egy kisebb helyi tejüzem működtetését is indokolttá tenné, ehhez azonban vállalkozásra, a mindig kockázattal járó beruházásra lenne szükség. Csakhogy kisebb kockázattal jár a nyersanyagtermelés, még akkor is, ha a feldolgozók kénye-kedvük szerint alakítják, csökkentik a felvásárlási árakat, ami egyaránt vonatkozik a növénytermesztésre és az állattenyésztésre is. Sokan a kényszer terhe alatt, a munkahelyük megszűntével kezdenek egy-egy vállalkozásba, visszatérnek a mezőgazdasághoz. Egyszóval: munkahelyet teremtenek maguknak. Így valahogy történt ez Pataki Ervinék esetében is.
– Hét-nyolc évvel ezelőtt azzal a pénzzel alapoztuk meg a termelést, illetve teremtettünk munkahelyeket, amit a feleségem végkielégítésként kapott vállalatától – mondja Ervin, s azt is hozzáteszi, hogy a tejtermelésben láttak távlatot, s a gondok ellenére ma sincs másként. – Alig 20 hektáron gazdálkodunk, csak növénytermesztésből nehezen élnénk meg, különben is lassan fordul a pénz az ágazatban, a tejtermelésben viszont, még ha alacsony is a tej ára, ha késve is, de havonta kétszer fizet a tejüzem, így gazdaságunkon havi fizetést valósítunk meg.
- Előszeretettel emlegetjük a törpefarmokat, a korszerű tartástechnológiát. Önök is ezt a célt tűzték ki, de lépésről lépésre fejlődik a gazdaság…
– Kezdetben klasszikus istállóban tartottuk a nagy tejhozamú holstein-fríz teheneket, ugyanis kezdettől fogva a tejmennyiséget és -minőséget helyeztük előtérbe, hiszen kötött tartással és minőséges takarmányozással 28-30 literes tejhozamot érünk el. Időközben megépült a korszerűnek mondható istálló, 20 tehénnek van benne hely, telve is van, de tovább szeretnénk növelni az állományt.
- A takarmányozás milyen mértékben járul hozzá napi 25-30 literes tejmennyiség eléréshez?
– Torda ismert lucernatermesztő település, a kiváló minőségű lucernaszéna biztosítja a szálastakarmányt, tömegtakarmányként pedig répaszelet kerül az állatok elé. Nem sok tápértéke van ugyan, de megtelik tőle a bendő. Nagyon fontos az abraktakarmány. Több fajta koncentrátumot is kipróbáltunk, közülük választottuk ki a legmegfelelőbbet, alaptakarmányként pedig a gazdaságunkon megtermelt kukorica szolgál. Az aszály ellenére is jó termést takarítottunk be, holdanként mintegy 6 tonna kukoricát, amit ha eladnék, az önköltségi árat is alig fedné. Jobban megtaláljuk a számítást, bár több a munka, hogy tejen keresztül értékesítünk minden terményt.
- Pedig a legtöbb tejtermelő gazda nem szívesen beszél a tej megalázóan alacsony, 18-20 dinár körüli áráról…
– Persze hogy nem vagyunk elégedettek ezzel az árral, amikor jó másfél évvel ezelőtt 32 dinárt fizettek a nyers tejért. Az a baj, hogy a tejüzemek összefognak, megállapodnak a felvásárlási árban, mi tejtermelők pedig képtelenek vagyunk erre. Túlságosan leköt bennünket a munka, amit kihasznál a tejüzem. Amikor megkérdőjelezhető a tejtermelés jövedelmezősége, nem csak a tejre kell gondolni, hiszen minden évben egy borjút is kapunk, ezen felül tonnaszám szerves trágyát, amire nagy szüksége van a szántóknak, s minimális műtrágya-felhasználással jobb terméseredményeket érek el.
- Mennyire köti le a családot ez a 20 egyedből álló törzsállomány, valamint az ide tartozó növendékállatok?
– Aki állattenyésztéssel akar foglalkozni, annak tudnia kell, hogy ebben az ágazatban nincs ünnepnap vagy szabadnap, nincs munkaidő. A tejtermelés nem pusztán fejésből áll. Ide tartozik az egész évre elegendő takarmány bekészítése, majd a napi etetés, az állatok elrendezése, aljuk tisztán tartása, mert mi még klasszikus almon, vagyis szalmán tartjuk az állományt. Csak ezután következik a fejés – veszi át a szót Etelka asszony, aki derekasan kiveszi részét a napi teendőkből, de jut ideje a konyhára is, lévén, hogy alapfoglalkozása szakács, amit az elénk kerülő ízletes mákos meg tökös kalács szavak nélkül is bizonyított! – Az állatok körül mindenkinek megvan a maga feladata, én rendszerint a fejést végzem, szükség szerint az etetést is. Kezdettől fogva sokat segít a fejőgép. A korszerű farmok tartozéka a fejőház, de a miénkhez hasonló szerény állományhoz nem tudom mennyire lenne gazdaságos a több tízezer eurós beruházás. Tudom, hogy a zárt rendszerű tartás és fejés egyre inkább követelmény lesz, de ehhez előbb föl kell fejleszteni a törzsállományt. Amit eddig fejlesztettünk, önerőből tettük. Lehet, hogy ez nem olyan gyors és látványos, mintha különböző kölcsönökből pillanatok alatt hatalmas farm nőne ki a földből, de mi így érezzük magunkat biztonságban.
–A tejüzemek mostoha viszonyulása, a nyerstej alacsony ára miatt sok gazda fölszámolta a törzsállományt, jobbik esetben csak csökkentette. Patakiék erre nem gondolnak.
– Dehogyis gondolunk, hiszen nem azért kezdtünk ebbe a vállalkozásba, hogy egy-két évig legyen elfoglaltságunk, munkahelyünk. A gondok ellenére legalább 25-re szeretnénk növelni a törzsállományt, természetesen fajtiszta állatokkal. Aztán itt van a fiunk, aki a mezőgazdasági iskola állattenyésztési szakát végzi, s a családi birtokon szeretné kamatoztatni a tudását. Különböző hitelek révén meglenne a lehetőség a gyorsabb fejlődésre, fejlesztésre, a minisztérium is biztosít hitelt, de nem szeretnék eladósodni, mert akkor nem a családi gazdaságnak, hanem valamelyik banknak dolgoznék. A növekvő szarvasmarha-állomány egyre több takarmányt igényel, nagyobb földterületet kell művelni, így a jövőben a földvásárlás is napirendre kerül, csakhogy nem lehet földhöz jutni, ami talán azt is előrejelzi, hogy megbecsült ágazat lesz a mezőgazdaság. Azt hiszem, hogy az 50 hektáros gazdaság, ha ehhez a megfelelő szarvasmarha-állomány is párosul, a munkaidőt nem nézve, kényelmes megélhetést nyújthat a családnak – vallja Pataki Ervin tordai gazda.
