Szalkai Nemes Valéria
A 350 vagonnyi almát átlagosan alig 15 dinárért kénytelenek eladni a termelők a legnagyobb piac, az orosz, elvesztése miatt. Az almaszüret közepén vonult ki a homokvidékről a vevő, arra hivatkozva, hogy tiltott szerek vannak a gyümölcsben
Jól termett, de nem kell az alma
Sok haszonnövény rosszul termett az idén, ami meg jól, azt vagy nem lehet eladni, vagy nagyon áron alul – valahogy így summázható az összegezés, amit Szalkai Nemes Valéria, a magyarkanizsai községi tanács mezőgazdasággal megbízott tagja készített a késő őszi betakarításról.
– A közégben gyakorlatilag befejeződött a betakarítás, csak a cukorrépa felszedése nem fejeződött még be, és 200-300 hektáron nincs még leszedve a tengeri. A 12-13 ezer hektárnyi termőterületen a kukorica hozama alacsonyabb a többéves átlagnál, 4 helyett 3,8–3,9 tonna hektáronként. Beleszóltak ebbe a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a szárazság, néhol a szélvihar, a község északi részén jég is volt. A napraforgó 2,5 tonnás átlaghozama megfelel az átlagnak. Még a napraforgó vészelte át legjobban a szárazságot, de a 16 dináros felvásárlási ár nem fogja arra motiválni a gazdákat, hogy jövőre nagyobb területen termesszék, hiába fizette ki az átadott termény 90 százalékát a felvásárló. Ez a pénz a termelési költséget sem fedezi – magyarázta Szalkai Nemes Valéria.
A magyarkanizsai községben kis területen termesztenek szóját, alig 340 hektáron, de szépen termett. A gazdák egyelőre többnyire tárolják, hiszen a kampány elején kínált 25 dináros ár mára már elérte a 30 dinárt. A cukorrépa 43 tonnás hektáronkénti hozama megközelíti az átlagot, a termés jó minőségű, a cukortartalma magas. A felvásárló egyelőre 2,2 dinárt kínál érte kilónként, és nincs még megoldva a premizálás, a minisztérium ugyanis már tavaly kivonult belőle.
Zöldségféle mintegy 1700 hektáron terem a községben, már csak a pasztinákból maradt valamennyi a földben. Az átlaghozam mindenütt alábbhagyott, leginkább ott, ahol nem volt lehetőség öntözésre. A szokásos 12-13 tonna helyett 9 termett hektáronként zöldségféléből.
– Az ipari paprika kiemelt szerepet kap a község mezőgazdaságában, ezért külön figyelemmel kísérjük. A 440-450 hektáros termőterületen az átlaghozam 5,5 és 6 tonna között alakult hektáronként. A martonosi és a horgosi felvásárlók, feldolgozók szerint a minősége jó, színértéke 120 aszta, és a felvásárlási ár elfogadható. Kilónként 26–28 dinárt fizetnek érte, 30 százalékot az átadáskor, és az év végéig a teljes összeget kifizetik. A cirok viszont megsínylette a szárazságot, az átlaghozama 4 tonna. Idejében betakarították, a 60–80 eurócentes felvásárlási ár jó volt – közölte a mezőgazdasági megbízott.
A gyümölcstermelésről szólva kitért a homokvidék problémáira. Hiába termett szépen az alma az idén, a termelők nyakán maradt, illetve alacsony áron kénytelenek túladni rajta.
– A kiváló hozam ellenére nagyok a gondok. A 350 vagonnyi almát átlagosan alig 15 dinárért kénytelenek eladni a termelők a legnagyobb piac, az orosz piac elvesztése miatt. Az almaszüret közepén vonult ki a homokvidékről az orosz piac arra hivatkozva, hogy tiltott szerek vannak a gyümölcsben, hogy nem integrált, irányított termelés folyt. Ebben van is, nincs is igazság. Az biztos, hogy a gazdák tanulnak belőle, szakembereket fognak alkalmazni, és betartják az integrált termelés szabályait, hogy a kiépített hűtőházakban tárolt, megfelelő minőségű almára 70–80 eurócentért találjanak vevőt. És kerülni fogják a tiltott vegyszereket, amik sajnos a feketepiacon még mindig forgalomban vannak – mondta Szalkai Nemes Valéria.
Szerinte az értékesítési gondokat a termelők szervezetlensége is fokozza, például a szőlő esetében, hiszen a kb. 300 vagonnyi szőlő felvásárlási ára mindössze 20 dinár volt. A termés jó minőségű, a hozama 10 tonna hektáronként, csak az eladás megszervezése maradt el. A szervezetlenségnek pedig az alacsony felvásárlási ár a következménye.
A problémák az őszi vetésre szintén rányomják bélyegüket, a mezőgazdasági megbízott szerint a legnagyobb baj az, hogy a gazdáknak nincs pénzük fémzárolt vetőmagra és műtrágyára. Nem is vetettek még be minden búzaterületet, mintegy ezer hektár hátravan, s hogy egyáltalán befejeződik-e a munka, az anyagi helyzettől függ. Amit viszont elvetettek a földművesek, annak az állapota jó, és az is maradhat, amennyiben nem lesz kedvezőtlen az időjárás.
