A talajtermékenység ellenőrzése trágyázás előtt nagyon fontos művelet. A mezőgazdasági termelőknek lehetőségük van a talaj tápanyagtartalmának ellenőrzésére, amelynek eredménye alapján szaktanácsot kapnak (a mezőgazdasági állomásoktól, kutatóintézetektől, egyes feldolgozóktól stb.) növényfajonként (és a termesztési cél függvényében) a műtrágyák fajtáját, arányát és mennyiségét illetően. Ennek alapján tudják megvalósítani a legprofitabilisabb hozamokat, az agro-ökoszisztéma védelme mellett.
A talajminták száma 5 hektáronként 20-25, átlós elosztásban. A mintavétel mélysége 30, illetve 0-30-60 cm (a kultúrától függően). Megállapításra kerül a pH-érték (KCl-ben és H2O-ban), a CaCO3-tartalom, a humusz %, az összes nitrogén, a könnyen felvehető foszfor (AL P2O5), valamint a könnyen felvehető kálium (AL K2O).
Vajdaság talajai többségükbenenyhén lúgosak vagy semleges kémhatásúak. Ezért különös figyelmet kell fordítani a további ellúgosodás megakadályozására, többek között a műtrágyák helyes megválasztásával (például a fiziológiailag savanyú műtrágyák közül az urea és az AN használatával).
t/ha terméshozamot, a megengedett proteintartalmat mindössze 11,5%-ban (!) határozták meg. Ennek tartásához (az egyéb agrotechnikai műveletek optimális elvégzése mellett) megfelelő trágyázásra van szükség. Az összetett műtrágyák közül használható az NPK – 15:15:15, továbbá a KAN vagy az AN. Semmiképen ne használjunk ureát vagyvalamilyen levéltrágyát. A műtrágya típusától függetlenül a kijuttatásnak vetés előtt, delegkésőbb közvetlenül kelés után meg kell történnie. Minden késés proteinnöveléssel jár!
A talajanalízis függvényében a csernozjom talajtípusokon az AN hektáronkéntimennyisége nem lehet több 15–60 egységnél, azaz 50–200 kg-nál! Minden egységnyi nitrogénmennyiség 1% proteinnövekedést eredményez. (Más talajtípusoknál is csak legfeljebb az alsó határt emelhetjük duplájára.)
Alaptrágyázás. Alapműveléskor vagy vetőágykészítéskor végezhető. A nitrogéntrágyák (fajtától függően) mindkét trágyázási időben és módnál használhatók.
A foszfor- és káliumtrágyák elsősorban alaptrágyázásra valók.
– Kiegészítő trágyázás
– Vetéssel egy időben (pl. a foszfor, mint startertrágya);
– Fejtrágyázás (gyökéren keresztül nitrogén);
– Levélen keresztül (a lombra juttatott kombinált, mikroelemeket is tartalmazó, folyékony trágyával).
ÖZVEGY István
