Országos szinten az idén 64 ezer hektáron vetettek cukorrépát.
Október végéig, vagyis az esőzések kezdetéig az említett területnek a felén szedték fel. S amikor már esni kezdett, a gépek még akkor is kihasználtak minden olyan napot, amikor be lehtett menni az átázott földekre. A munka még a múlt szombaton is folytatódott. A hosszú távú időjrás-előrejlezés szerint az elkövetkező napokban aránylag meleg, száraz idő várható, így valószínűleg sikerül befejezni a munkát.
A szkemberek olyan adatot tettek közzé, hogy az eddig felszedett terülteken az átlagohozam 45–50 tonna volt hektáronként, az átlagos cukortartalom pedig 16-17 százalék között ingadozott, ami kimondottan jó, legalábbis a tavalyi évhez viszonyítva.
A cukorgyárak elégedettek, de vajon elégedettek-e a termelők is. Tudni kell, hogy a cukorrépát 2,7–3,2 dináros kilónkénti áron fizetik a termelőknek, s a gyárak között igen kiélezett a verseny, hogy minél több nyersanyagot szerezzenek meg maguknak. Ezért már most kampányolnak a jövő évi nyersanyagbázisuk biztosítása érdekében. Egyik hazai gyárban olyan számításokat készítettek, hogy a hekltáronkénti átlaghozam 65–70 tonna, ami mintegy 210–220 ezer dinárt jelent. Továbbá, hogy egy hekrár cukorrépa megtermeléséhez hektáronként 1000–1100 euró befektetés szükséges, tehát még így is nyereséges a termelés. Mások úgy tudják, hogy egy hektár cukorrépa 600–800 euró tiszta bevételt hoz a gazdáknak.
Tovább gombolyítv a fonalat: ugynennyi hasznot hozhat például 50 mázsa októberben leadapterezett kukorica vagy a holdankénti 15 mázsa szója szeptemberben. A répánál még egy nagyon fontos kérdésre nem volt eddig felelet: Mennyit vonnak le a cukorgyárak tisztátalanság címén? Sokszor éppen az rémítette el a gazdákat a termeléstől, hogy hatalmasak voltak ezek a levonások – volt rá eset, hogy 50 százalékot tettek ki. Ki vet jövőre?
