A véglegesített adatok szerint Szerbiában az idén ősszel 372 300 hektáron vetettek a termelők kenyérgabonát, ami a tervezett területnek a 70 százalékát teszi ki. Vajdaságban mindössze 210 000 hektárra korlátozódott a búza vetésterülete. Egyes országrészeken csaknem felére zsugorodott a bevetett parcellák a területe, mind például Szerémségben, de voltak körzetek, főleg Szerbia központi részén, ahol az előző évekhez képest a szokásos vetésterületnek mindössze egyharmadán került földbe a búzamag. Ilyenek a rasinai és a Morava-melléki körzetek. Vajdasági viszonylatban a legtöbb búzát a dél-bácskai körzetben vetettek el, 50 000 hektárt, de még itt is a szokásosnál egyharmaddal kevesebbet.
A vélemények most olyanok, hogy ha a jövő évi hozamok az utóbbi tíz év átlagának megfelelően alakulnak, akkor biztosítottak lesznek az ország liszt- és kenyérszükségletei, de kivitelre már nem jut. Egyébként Szerbiában az évi átlagos kenyér- és malomipari termékfogyasztás lakosonként 109,5 kilogramm.
Amint látjuk, a legújabb tőzsdei jelentés is bizonyítja, hogy a tőzsdei növekedő áraknak mindenekelőtt az lett volna a feladata, hogy további vetésre serkentsék a termelőket még november folyamán is. A vetés kezdetén Szerbiában 8,60 dinárba került a búza, ami világviszonylatban is a legkevesebb. Manapság a szabadpiacon a búza ára kilogrammonként meghaladta a 12 dinárt, a Magvető nem hivatalos értesülései szerint semmiféleképpen sem fogja meghaladni a 13 dinárt.
Hogy a búzával kulisszák mögötti játékok zajlanak, azt bizonyítja az a tény is, hogy azok a vállalatok, amelyek tartoznak az állami tartalékoknak, mert előzőleg kölcsönkaptak tőle kenyérgabonát, most nem tudják törleszteni adósságaikat, melyek pillanatnyilag 30 ezer tonna búzát tesznek ki.
Nem világos a helyzet arra vonatkozóan sem, hogy mekkora az államtartalékok búzakészlete. Egyesek szerint 300 ezer tonnáról van szó. Azt is kell tudni, hogy egyes raktározó malmok a központi adatbázisba nem szolgáltatják be a tényleges adatokat. Mindez azt eredményezi, hogy az országban jelentős mennyiségű kenyérgabona a szürkegazdaság szférájában cirkulál. Hogy az állam nem tudott rendet teremteni ezen a területen, azt bizonyítja a minap az Agropress hírportálon közzétett adat, hogy 200 ezer tonna liszttel rendelkezik a szürkegazdaság.
