A tavalyi katasztrofálisan száraz év után az idei eddig csapadékosabb, és várhatóan az elkövetkezőkben is az marad.
A tavalyi katasztrofálisan száraz év után az idei eddig csapadékosabb, és várhatóan az elkövetkezőkben is az marad. Holló Dániel, a topolyai Mezőgazdaság Fejlesztési Intézet szakmunkatársa elmondta, hogy noha a mezőgazdaság nagyon nehéz helyzetben van, mégis vannak kihasználatlan lehetőségek, többek között a másodvetésben rejlő jövedelemszerzés: – Tény, hogy a másodvetés biztonságosan csak öntözés mellett vagy csapadékos években ad mennyiségileg és minőségileg kielégítő termést. Mégis vannak olyan esztendők, amikor érdemes próbálkozni, sőt kár lenne kihagyni. A tarlóhántásra úgyis sort kerítenénk, így a költségeket csak a vetőmag ára és az elvetés költségei növelik, míg a hasznunk többszörös lehet. Ha elszánjuk magunkat, az aratás után azonnal cselekedni kell. A szántásra, tarlóhántásra egyébként is sort kellene keríteni, a legújabb módszer azonban segít a nedvesség megőrzésében is, amikor inkább csak nehéz tárcsát használnak eke helyett. Nem kell félni a talajfelszínen megmaradó esetleges növényi maradványoktól, hiszen a talajt fedve gátolják a kipárolgást, segítenek a nedvesség megőrzésében. Legkézenfekvőbb a kukoricát termeszteni másodvetésben ezen a vidéken, hiszen ha nem érik be az első fagyok beálltáig, viaszérés állapotában is kitűnően silózható. A köles is alkalmas a másodvetésre, amennyiben nem érne be, szénaként hasznosítható. Egy másik kedvelt és hasznos, másodvetésre alkalmas köztesnövény a fehér mustár, amelyből több fajta áll rendelkezésre. Július végi vetését követően nagyon gyorsan kel, majd erőteljesen növekedik, ezáltal dombvidékeken vagy az egyenetlen parcellákon megvédi a talajt az eróziótól. Kiváló gyomelnyomó hatású növény. Megfigyelések szerint késői vetésben is eredményes és kitűnő tulajdonsága, hogy a bemosódó nitrogént a talajfelszín közelében visszatartja. Tavasszal a mustárral zöldtrágyázott területen kedvező talajállapotot találunk a magágykészítéshez, mérhetően magasabb a talaj humusztartalma is. Vetőmagszükséglete 20–25 kg hektáronként. A gyakorlat szerint minél sűrűbb a vetés, annál jobb hatású az utódnövények számára. Zöldtrágyának kiváló, zöldtakarmánynak is alkalmas, szükség esetén silózható is. Emeli a talaj humusztartalmát, javítja a talajállapotot. Zöldtrágya- vagy takarmánynövényként bármely korán lekerülő növényt követhet, kivéve a keresztes virágúakat. Utána őszi kalászos vagy bármely tavaszi kultúra következhet. Fonálféreggyérítő hatása van, természetes rovarirtóként alkalmazható. Németországban széles körben alkalmazzák a rovarirtó hatása miatt a cukorrépa termesztésében. Búza után másodvetésben jön a fehér mustár, majd újra búza és ismét fehér mustár másodvetésként, zöldtrágyának bedolgozva. A harmadik évben jöhet a cukorrépa, melynek termesztéséhez ily módon alig kell rovarirtó szereket alkalmazni. Zöldtrágyának aprómorzsás magágyba nagy magmennyiséggel, 1-2 cm mélyre, egészen augusztus végéig vethető. Vetés előtt és után a hengerezést meghálálja. Igen gyorsan, 4-5 napra kikel. Gyomirtásra vagy más védekezésre csak magtermesztés esetén lehet szükség. Betakarításkor 7–15 t/ha zöldtömeget ad. Juhokkal is legeltethető. A zöldtermést legkésőbb a virágzás kezdetén aprítsuk fel és dolgozzuk a talajba. Régebben divat volt az árpa után azonnal muhart vetni, mivel azonban ez leginkább lovak eledeléül szolgált, ma már ezekkel a nemes és szép állatokkal együtt kiment divatból – mondta a szakember.
