Megkezdték a napraforgó betakarítását, igaz még csak elvétve, a korai, korábban elvetett hibridek értek be mostanára. Bábi Lajossal, a topolyai Bácska Földműves-szövetkezet igazgatójával beszélgettünk:
– A napraforgó betakarítását akkor ideális elkezdeni, amikor a nedvességtartalom 11%-ra csökken, az első eredmények bíztatóak, a hozamok 2,5 tonna körül alakulnak hektáronként, bízunk benne, hogy a későbbiekben még jobb eredményekről számolhatunk be, hiszen hibridek zöme még most érik majd. Ami az árát illeti, sajnos olyanok a kilátások, hogy jó, ha eléri a tavalyi szintet, ami nem valami kecsegtető, hiszen az újratermelési anyagok egy része azóta többször is jelentősen drágult. Az utóbbi napok nagyon meleg időjárása nem hatott kedvezően a szántóföldi kultúrák fejlődésére. A szója láthatóan megsínylette a forróságot és a csapadékhiányt, a kukorica alsó levelei is megsárgultak, a kényszerérés folyamata beindult. A cukorrépa is többnyire elveszítette levelei egy részét, ami azt eredményezi, hogy a kedvezőbb időjárás esetén előbb majd azt fogja újranöveszteni, csak utána vastagodik tovább a gyökere. Összességében, ha nem is jelentősen, de a hozamok csökkenését eredményezi a néhány napos szárazság és trópusi meleg. – mondta az igazgató.
Bábi Lajos egyben az országos Szövetkezeti Szövetség végrehajtó bizottságának is tagja, nemrégiben tartottak összejövetelt, mi volt a téma?
– A közelmúltban megtartott összejövetelen jelen volt Slobodan Teofanov, a köztársasági mezőgazdasági minisztérium helyettes szakállamtitkára, akivel közösen elemeztük az előállt helyzetet. A búza és a kukorica árának a csökkenéséről informálódott. Megállapítást nyert, hogy talán nem lett volna szükség a kiviteli tilalom meghozatalára, hiszen ha engedélyezték volna a kivitelt, mára talán kiürültek volna a hazai raktárak és nem került volna sor az ilyen jelentős árcsökkenésre, illetve arra, hogy a kukoricát jelen pillanatban jóformán nem vásárolják. A hazai jószágállomány csökkenése, a felszabaduló külföldi tartalékok valamint kétes minőségű törött szemek behozatala is hozzájárult ahhoz, hogy a hazai piacon a kereslet „a padlón” van. Mi a termelők, a szövetkezetek képviseletében követeltük az állami támogatás összegének a megemelését. Igaz ugyan, hogy jól hangzik a hektáronkénti 100-120 euró, viszont tudni kell azt is, hogy az újratermelési anyagok árai jelentősen emelkedtek. A legkifejezettebb talán a műtrágyánál ez a tendencia, itt az árak sok esetben 80-100%-kal is nagyobbak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Egyetértettünk abban, hogy ha nem is azonnal, de néhány éven belül a területalapú támogatásnak el kell érnie az európai szintet, a mintegy 300 eurónyi összeget. A helyettes miniszter úr szavai szerint azonban a büdzsében ehhez nincsen elegendő fedezet – ismertette Bábi Lajos.
A terményárak esetében és a támogatás összegénél is leggyakrabban euróban kalkulálunk, viszont van itt még egy szempont, az árfolyam kérdése. Az utóbbi időben a dinár egyre erősebb, vajon hogyan hat ez a mezőgazdasági termények piacára?
– Nem hat kedvezően. A mezőgazdaság számára túl kicsi a hazai piac, viszont a kivitel nem kifizetődő ilyen árfolyam mellett. Pedig a megoldás az lenne, a mezőgazdaság helyzetének a javítására, ha jelentős mértékben kivitelre termelhetnénk. A lehetőségeink megvannak ehhez. A jelentősebb exporttételekhez azonban a feldolgozóiparnak is termékeikkel meg kell felelni a szigorú külföldi minőségi követelményeknek, szabványoknak, előírásoknak. Az árfolyam pedig remélem, hogy hamarosan újra megállapodik és egy euró 81-82 dinárt ér majd, amikor már érdemes a terményeket külföldön értékesíteni. Ellenkező esetben még az is megtörténhet, hogy viszonylag jónak mondható terméshozamok mellett kisebb jövedelmet tudunk megvalósítani, mint a tavalyi, szárazságtól sújtott esztendőben, amikor viszont jóformán extra árakon tudtuk a terményeinket értékesíteni. – mondta az igazgató.
