2024. szeptember 3., kedd

A napraforgó is alábbdobott

HATÁRSZEMLE

A kukorica senkinek sem kell – eltüzelik!

A kishegyesi község jóformán egész területén még az eső előtt befejeződött a napraforgó betakarítása. Bácsi Gábor mezőgazdasági mérnök, a helyi önkormányzat mezőgazdasági és gazdasági kérdésekkel megbízott osztályvezetője szerint a hozamok a vártnál kicsit alacsonyabbak.

– A legtöbben arra számítottak, hogy a nyár végi nagy melegek és csapadékhiány nem hat ki a napraforgó hozamára, viszont azt kellett tapasztalni, hogy mégis kihatott, így az átlag hektáronként 2,5 tonna körül alakult. Beigazolódott az, amit egyesek már tavaly emlegettek, hogy a terményeknek csak akkor van jó ára, ha kevés terem belőlük. A napraforgó felvásárlási ára nem éri el a tavalyi szintet, sőt, esetenként még az átvétellel is gondok vannak, a feldolgozóipar részéről nem mutatkozik jelentős kereslet. A szója betakarítása a felénél tartott, amikor a csapadékos időjárás megszakította. Az említett okok miatt a napraforgónál sem beszélhetünk túl nagy hozamokról, az eső után pedig még számítani kell bizonyos szóródásara, kipergésre. A szója áráról is szintén ugyanazt lehet elmondani, mint a napraforgó esetében. Ami a kívülállók számára talán szokatlanul hangzik, a kishegyesi községben már jóformán a befejezéséhez közeledik a cukorrépa szedése is. Ez idő tájt ugyanis még nem szokták az édesgyökeret felszedni, viszont az történt, hogy a vegetáció, mint más növényeknél is, hetekkel előbbre van. A répa a levélzetének a nagy részét is elveszítette a szárazság idején, a cukortartama viszont kiváló. Úgy becsültük, hogy amennyiben a földben marad, először a leveleit fogja megújítani, egyszerű nyelven fogalmazva kihajt, ami tulajdonképpen a gyökérrész cukortartalmának rovására megy, ezért döntöttünk a szedés mellett – mondta a szakember.

Elvétve ugyan, de megkezdődött a kukorica betakarítása is, még az eső előtt, hiszen a tengeri esetében is korai érést generált a száraz meleg nyár végi időjárás. Vannak viszont termelők, akik még a tavalyit sem tudták értékesíteni, nemigen van kereslet és az ár is a padlón van, jóval 10 dinár alatt kilogrammonként. Gyakran hallani mostanában a termelők szájából, hogy kukoricával fognak fűteni, ha nem változik valamelyest a helyzet. Az elmúlt héten, amikor lehűlt az idő, máris érezni lehetett egyes helyeken a levegőben a füst illatát, begyújtottak többen is: kukoricával! Megtörténhet, hogy a termés jó része majd a kályhákban, kazánokban végzi?

– Sajnos, igen. De az előző években is volt már példa, hasonló jelenségre. Én azért mégis azt tanácsolnám a termelőknek, hogy várjanak vele, hiszen a kukorica mégsem tűzrevaló. Ha raktározzák, néhány hónap elmúltával talán változnak majd az árarányok. Most ugyanis azt tapasztalhatjuk, hogy az úgynevezett inputok ára jelentős mértékben megnövekedett, a terményárak viszont sok esetben meg sem közelítik a tavalyi szintet. Tudjuk azt is, mi a helyzet a vágójószág, elsősorban a hízósertés esetében. Szégyenletes, hogy az ára kilogrammonként nemrég még a 50 dinárt is alig haladta meg, most viszont a veszteséges jószágállomány felszámolása után kialakult helyzetben 140–150 dinár, miközben kínálat szinte nincs is. Erre csak azt tudom mondani, amit már többször is hangoztattam, hogy a feldolgozóipar monopolhelyzete a kiváltó oka az efféle jelenségeknek. A gazdák a kis-, és középtermelők hatékony társulási, szövetkezési formáját kell megtalálni és a gyakorlatba átültetni, akkor talán elkerülhetőek lesznek majd a katasztrofális méretű áringadozások a piacon – hallottuk Bácsi Gábortól.