Évek óta csökkent a búzával bevetett terület a topolyai községben. Az idén megtörni látszik az irányzat, ha csekély mértékben is, de növekedett a kenyérnekvaló vetésterülete, több búzát vetettek az ősszel, mint tavaly. Bábi Lajos, a topolyai Bácska Földműves-szövetkezet igazgatója elégedett az őszi vetés állapotával.
– Az optimális időben, még októberben elvetett búza a kedvező időjárásnak köszönhetően szépen bokrosodásnak indult. November végén a néhány napos lehűlés megállította a fejlődésben, ami szintén előnyös. Visszaütője is volt a hosszú meleg ősznek, elsősorban az árpán megjelentek a levéltetvek. Kártételük abban nyilvánul meg, hogy azonkívül, hogy elszívják a növény nedveit, bizonyos vírusos betegségek terjesztésében is szerepet játszanak. Szerencsére a gazdák többsége felismerte a kártevőt és megfelelő időben, a megfelelő szerekkel permeteztek, így nincs nagyobb gond. A késve, novemberben elvetett búza is szépen fejlődik az elegendő csapadéknak és az enyhe időjárásnak köszönhetően, így összegezve elmondhatom, hogy jól néz ki az őszi vetés a topolyai határban – mondta Bábi Lajos.
– Nemcsak a betakarítás és a vetés időszaka az ősz, hanem azt mondják a szakemberek, hogy a tavaszi vetéshez a talaj-előkészítés akkor lesz optimális, ha még időben, ősszel, a kemény fagyok beállta előtt elvégzik a mélyszántást. Ebből a szempontból mi a helyzet a topolyai határban?
– A szövetkezetünk által művelt földeken, ugyancsak a kedvező időjárásnak köszönhetően sikerül elvégezni az őszi szántást, alaptrágyát is kaptak a földek, így minden készen áll majd tavaszra a vetéshez. A határt járva láttam, hogy a magántermelők is szépen felszántottak. Csupán néhány olyan kisebb parcella maradt felszántatlan, melyre tavaszra istállótrágyát szeretnének kihordani, amit természetesen utána szántanak majd fel – nyugtázta az igazgató.
A társas termelés több formája is sikeresen működött egykoron a földműves-szövetkezet szervezésében. Egyik ilyen bevált módozat volt az úgynevezett bérhizlalás. A szövetkezet felvásárolta a malacokat, elhelyezte a tenyésztőknél, majd biztosította a takarmányt is a megfelelő súlygyarapodáshoz, végezetül az előre ismert vevőnek elszállították a vágójószágot, a tenyésztőknek pedig az átadott súly alapján elszámolták a járandóságukat. Volt azonban egy olyan időszak, amikor a sertés ára annyira alacsony volt, hogy fel kellett hagyni a bérhizlalás szervezésével.
– Néhány hónappal ezelőtt azonban, amikor a vágójószág ára ismét elfogadható szintre emelkedett, a Bácska Földműves-szövetkezet újra elindította a bérhizlalást. Működik ez továbbra is?
– Az utóbbi néhány hónapban ismét zavartalanul működik a termelői lánc valamennyi résztvevőjének a megelégedettségére. A tenyésztők jövedelmet valósítanak meg, a vágóhidak számára biztosított a minőségi nyersanyagellátás, a szervezésből a szövetkezetnek is származik némi haszna. A bérhizlalásra szánt malac felvásárlási ára most 200,50 dinár forgalmi adóval együtt. Igaz, a vágójószág kilogrammjáért nemrégiben még 160–170 dinárt fizettek, az utóbbi hetekben viszont az ár leesett 120–130 dinárra. Tudjuk azonban, hogy a takarmányárak még mindig alacsony szinten mozognak, így továbbra is kifizetődő a hizlalás. A kukorica ára vidékünkön 7–9 dinár között ingadozik, a napraforgódara is viszonylag olcsó, egyedül a szójadara ára magasabb kissé. Összességében a mostani takarmányárak mellett még megéri hizlalni – állapította meg az igazgató.
