Az aflatoxinbotrány kirobbanására senki sem számított, holott a tudomány immár harminc éve ismeri ezt a gombabetegséget. A kukoricaszemeken megjelenő gombásodás végigkísér bennünket amióta kukoricát termelnek – magyarázta csütörtök este Bajmokon dr. Berényi János, az Újvidéki Konyhakertészeti és Növényvédelmi Intézet tanácsosa a Magyar Szó mezőgazdasági mellékletének, a Magvető idei élőújság-sorozatának első állomásán.
– Napjainkban előállt egy új helyzet, ugyanis európai uniós nyomásgyakorlásra a megengedett aflatoxinszintet a tej literjében 0,05 mikrogrammra csökkentették, oly kis mennyiségre, amely kizárólag jól felszerelt laboratóriumokban mutatható ki. Sajnos Szerbiában nincs olyan állami laboratórium, amelynek eredményei megbízhatók lennének, hiszen ugyanaz a tejminta három különböző helyen történt vizsgálat során három különböző eredményt mutatott ki. Ebből fakadt a botrány.
Berényi professzor szerint szégyen, hogy helyben nem tudjuk gyorsan és biztonságosan feltárni a tényeket, és nyugat-európai laboratóriumokba kényszerülünk tejanalíziseket végeztetni.
– Véleményem szerint – mondta Berényi professzor – valós és megalapozott az aflatoxin-probléma, a fertőzött kukorica a takarmány révén bejut a fejőstehenek szervezetébe, és természetesen a tejbe is, de a gond mégsem akkora, mint ahogy a politikum felfújta. A tejtermelők szemfényvesztő hadjárat áldozatává váltak, mert az államvezetés eltervelt botrányokkal tereli el a figyelmet az országot érintő komoly gazdasági és politikai problémákról. Pánikra nincs ok, mert az aflatoxin szintjét folyamatosan ellenőrzik, és akkora mennyiség, amelynek egészségileg káros hatása lenne, nem fordult még elő.
Varga Attila, a Magvető szerkesztője a melléklet immár hétéves tevékenységéről szólt, és azokról a témákról, melyekkel hétről hétre igyekeznek az olvasókat tájékoztatni. A heti kommentár mellett, amely az ágazatot érintő háttér-információkra igyekszik rámutatni, az egyik legnépszerűbb rovat a terménytőzsdei figyelő, magyarán a terményárak és időnként az élőjószág felvásárlási árainak ismertetése.
– Az Újvidéki Terménytőzsde heti jelentései mindenképp útmutatóul szolgálnak a termelők számára, ám ez az intézmény tevékenysége korántsem független. Az állam ilyen vagy olyan módon továbbra is befolyásolja a terményárak alakulását. Erre példa, hogy míg világviszonylatban növekednek, vagy esetleg stagnálnak a gabonaárak, Szerbiában immár hetek óta csökkennek. Természetesen a vesztesek a termelők, mert termékeiket olcsóbban értékesítik, a hasznot pedig más zsebeli be – mondta Varga.
Kókai Péter, a Magyar Szó marketingfelelőse a Magvető élőújság-sorozatával egybekötött nyereményjátékunk részleteit ismertette, melyben kizárólag előfizetőink vehetnek részt. Az április 20-ai húzáson a legszerencsésebb nyertes megközelítőleg 2000 euró értékű altalajlazítóval gazdagodhat, és még számos nyeremény és vigaszdíj kerül kisorsolásra. Az idei akciónk újdonsága, hogy aki a Magvető élőújságain fizet elő a keddi, vagy az egész heti Magyar Szóra, a helyszínen Magyar Szó feliratú bögrét kap ajándékba.
