Szerbia mezőgazdasága az idei termelési évet nagyon nehéz helyzetben kezdte. Az ország egyik legnagyobb húzóerejét, a mezőgazdaságot aszály sújtotta, és bebizonyosodott, hogy nem teljesíthető a mezőgazdasági termékek tervezett kivitele. Azután októberben az is kiderült, hogy a termés minősége is kifogásolható. Mindezt tetézte, hogy pénzszűke miatt nem volt meg a fedezet az ígért agrártámogatásokra sem, és jelenleg ott tartunk, hogy a 2012-es szubvenciók 2-3 százaléka még most sincs kifizetve – mondta Sándor József köztársasági képviselő szerdán este Keviben, a Magyar Szó Magvető mezőgazdasági mellékletének élőújságján. A rendezvényen részt vett még Molnár Viktor tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes, Juhász Attila tartományi képviselő, valamint Varga Attila, a Magvető szerkesztője, Tóth Bátori Erzsébet szervező és Kókai Péter, a Magyar Szó marketingfelelőse. A rendezvényt jelenlétével megtisztelte Zenta város önkormányzatának vezetősége is.
Az agrártámogatásokról szóló új törvényt üdvözölve Sándor József elmondta, hogy ezentúl a támogatások nem a mindenkori mezőgazdasági miniszter rendeleti szerint alakulnak, hanem a törvény értelmében. Ez több biztonságot és némi tervezhetőséget jelent majd a gazdák számára. Úgy tudni – mondta a képviselő –, hogy az idei támogatások első részét, a hektáronkénti 6000 dinárt, a terv szerint április második felében kezdik fizetni.
Szerbia mezőgazdaságát, különösképpen a termelőket az aflatoxinbotrány is sújtotta. Már októberben egyesek tudni vélték, hogy fertőzött a kukorica, de senki sem intézkedett. A szakszolgálatok, a felügyelőségek közbenjárásával kezelhető lett volna a probléma, ám a szakma és a tudomány embereinek mellőzősével az ügy a politikai színterek csatározásává vált.
Molnár Viktor tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes hozzátette, hogy a titkárság megbízásából toxikológusokból, állattenyésztéssel, tejtermeléssel foglalkozó szakemberekből, egyetemi kutatókból álló szakértői csoport Vajdaság több mint 50 helyszínén ellenőrizte a tejet és a takarmányt, és elképesztő következtetésekhez jutott. Az eredmények szerint csupán a takarmányszilázs eredményei voltak jók. A rövidebb tenyészidejű kukorica kevésbé fertőződött meg, de a késő őszi, hosszú tenyészidejű kukoricafajtáknál már a megengedettnél jóval magasabb volt az aflatoxin szintje. A tejet is elemezték, és megállapították, hogy a toxinérték 70–80 százalékban nem volt kielégítő, esetenként 4-szer, sőt 8-szor több káros elemet tartalmazott a megengedettnél. A mintákat nem csak itthon, hanem külföldön is megvizsgáltatták, és ott is ugyanezeket az értékeket mutatták ki.
A szakma szerint az aflatoxin egészségkárosító hatása vitathatatlan, és nem szabad szemet hunyni felette – mondta Molnár.
