Még jóformán be sem fejeződött az őszi vetési idény, egyre hangosabbá váltak a kétségek, hogy jövőre Szerbia búza behozatalára szorul. Ezt kénytelen lesz megtenni annak ellenére, hogy nemzetközi szakemberek is azt állítják, hogy csupán Vajdaság képes ellátni egy jelenleginél jóval nagyobb országot is nemcsak kenyérgabonával, de számos más élelmiszerrel is.
Még jóformán be sem fejeződött az őszi vetési idény, egyre hangosabbá váltak a kétségek, hogy jövőre Szerbia búza behozatalára szorul. Ezt kénytelen lesz megtenni annak ellenére, hogy nemzetközi szakemberek is azt állítják, hogy csupán Vajdaság képes ellátni egy jelenleginél jóval nagyobb országot is nemcsak kenyérgabonával, de számos más élelmiszerrel is.
Kovács József, a Vajdasági Gazdakörök Szövetségének elnöke a múltban többször felhívta a figyelmet arra, hogy a mindenkori politikai vezetés nem fordít kellő figyelmet az agráriumra, s ennek a nemzetgazdaság és a lakosság látja kárát.
- Mit kellene tenni, hogy Szerbia, és ezen belül Vajdaság mezőgazdasága megfelelő figyelmet kapjon?
Elsõsorban azt kell tudni, hogy a történelem folyamán voltak jövőt meghatározó korszakok, mint például a 19. század első fele, amikor térségünkben kialakultak a nemzetállamok, amikor kialakult az ipari-technikai forradalom. Mindez azt bizonyítja, hogy az emberek képesek kilépni a múltjukból és tudatosan változtatni azon.
A 21. század kezdete is ilyen jövőtmeghatározó korszak az európai országok, de az egész világ számára is. Az emberiségnek be kell látnia, ha ilyen mértékben folytatja a természet rendjébe való beavatkozást, úgy önmagát semmisíti meg.
- Természetesen nem vagyunk képesek jelenünkben minden kérdést megválaszolni, de a kérdéseket fel kell tenni. Számunkra az Európai Unióval való integráció az egyedüli járható út. Hogy a csatlakozásra felkészüljünk, minden téren fel kell fejlődnünk egy bizonyos szintre, mert különben az egyesülés csak hátrányt hoz számunkra. Ezért az Európai Uniót meg kell ismernünk, tudnunk kell, hogy milyen képződményről is van szó. Az EU egy területi-igazgatási szervezet, melynek értelme, hogy a területén élő polgárok versenyképesek legyenek a 21. században. Versenyképesebbek legyenek, mintha nemzetállami keretekben élnének. Az információs forradalom, az új érintkezési kultúra felgyorsítja a globalizációt.
- Mindez segíti a globális iskolázottságunkat, az európai értékek világszintű képviseletét, közvetíti hozzánk a világ más élenjáró kultúráit, együttműködésre, összedolgozásra szoktat bennünket. Új képességeket, készségeket fejleszt ki bennünk. Minderre nagy szükségünk lesz, mert az EU-ban magunknak kell megtalálni saját helyünket, érdekeinket képviselni a többi utassal való egyezkedéssel. A belépőknek világosan meg kell fogalmazni érdekeiket, így Szerbiának is, kérdés, hogy ezt megtudjuk-e tenni.
- Milyen reformokra van szükség?
- Elsősorban olyan szövetkezeti törvény szükségeltetik, amely biztosítja a szövetkezetek alapításához és működéséhez szükséges, a fejlett országokban már meghonosodott feltételeket. Ugyanakkor azt is szavatolja, hogy a szervezett gazdálkodók munkájából eredő hasznot ne mások, vagyis a viszonteladók fölözzék le. A földművesek szervezetlenségének következménye ugyanis, hogy a mezőgazdaságot már évtizedek óta kizsákmányolják, hiszen a politikai vezetés az élelmiszerek árát a szociális béke megőrzése érdekében alacsony szinten tartja, ugyanakkor az újratermelési anyagok ára szabadon alakul. Ennek következtében olyan nagy áraránytalanság tapasztalható, amely a gazdákat csődközeli állapotba sodorja. Például a múlt század utolsó előtti évtizedében egy IMT 539-es traktorért hozzávetőleg 6000 márkát kellett fizetni, ma pedig ugyanennek az erőgépnek több mint 11 000 euró az ára. Ilyen körülmények között a gazdák nem képesek felújítani termelőeszközeiket, s ez kétségkívül kihat a hozamokra és a minőségre is.Sajnos ez idáig téves úton jártunk, és járunk az agrárium területén is. Olyan fejlődési utat kell megtervezni, amely figyelembe veszi az EU követelményrendszerét.
- Ehhez kell igazodnunk. Az EU nem parlagföldeket akar az európai kontinensen, csak más szerkezetű agrárgazdálkodást. Ami igenis egybeeshet a helyi falusi lakosság érdekeivel. Csak meg kell találni, el kell magyarázni a kitörés lehetőségeit, és kormányzati erővel meg kell teremteni a segítés feltételeit. Szerbiának olyan gazdaságszabályzó, ösztönző támogatási, komplex fejlesztési rendszert kellett volna kifejlesztenie, amely biztosítja a gazdálkodók egyenrangúságát, a befektetéseket, az új technológiai eljárások alkalmazását, s egyben a mezőgazdaság környezetvédelmi és társadalmi regionális teljesítményeit honorálja.
- Szerbiának olyan politikát kellene folytatnia, amely elősegíti a minőséges piacképes élelmiszerek, nyersanyagok, megújuló energiahordozók termesztését és egyben biztosítja a táj, a vidék, a környezet, az élővilág, s benne az ember és közössége megőrzését.
A környezetvédelmi és társadalmi foglalkoztatási feladatoknak az Európai Unióban legjobban a farmergazdaságok tudnak eleget tenni, nálunk idővel a családi gazdaságok. Emellett a legelasztikusabbak és legversenyképesebbek is. Nem véletlen, hogy az Európai Unió a farmergazdaságokat támogatja, hiszen ezek tudják legjobban teljesíteni az új követelményeket: a jó minőségű termékek előállítása mellett a környezet megóvását, és az új munkahelyek teremtése által a falvak megtartó képességének növelését.
- Sajnos Szerbia ez idáig nem támogatta a családi gazdaságokat, nem segítette elő ezek fejlődését, megerősödését. Inkább az újgazdagok manipulációinak enged teret, jó példa erre az új földtörvény. Szerbia nem védi ki a saját gazdáit, állattenyésztői érdekeit sem, habár most még megtehetné. Inkább jóváhagyja a hús behozatalát, amivel lehetővé teszi néhány újgazdag további tollasodását, a saját állattenyésztőit viszont tönkreteszi.
- Azt sem tartjuk ésszerűnek, hogy a földtörvény nem korlátozza a megvásárolható, illetve bérelhető szántóterület nagyságát. A nyugat-európai országokban 50-60 hektár a maximum, mivel a szakemberek úgy állapították meg, hogy ekkora területen sokkal rugalmasabb gazdálkodást lehet folytatni, mint a nagybirtokokon. Másrészt pedig a természet megóvása is eredményesebb, ha a gazda kisebb területre összpontosíthat - mondta Kovács József, a Vajdasági Gazdakörök Szövetségének elnöke.
