Egy átlagos háromtagú szerbiai család bevételeinek 56 százalékát költi életszükségletei biztosítására, élelmiszerre, lakhatásra és rezsiköltségre – közölte a napokban az IZIT piackutató intézet. A legnagyobb ráfordítást a leszegényedő lakosság számára természetesen az étkezési költségek jelentik, erre a célra a piackutató szerint tavaly jövedelmének 41,1 százalékát fordította az átlagos háromtagú szerbiai család.
Ebből könnyen kikövetkeztethető, hogy mekkora megterhelést jelenthet a átlagszint alatt élő családoknak ez a tétel. Nekik már nem is az a kérdés, hogy havi jövedelmükből mennyit költhetnek élelemre, hanem hogy milyen árszint közötti élelmiszert engedhetnek meg maguknak, s abból is mennyit.
Az utóbbi időszak áremelkedési hulláma a boltokban éppen ezért leginkább nekik rossz hír, hiszen azok az alapélelmiszerek drágultak, amelyek nem nélkülözhetők az asztalról vagy főzés közben.
A tej és tejtermékek átlagosan három százalékkal lettek drágábbak az utóbbi időszakban, ettől azonban sokkal drasztikusabb árnövekedésnek is tanúi lehettünk januárban. A Sunce és a Vital, a verbászi étolajgyár termékeinek az ára például 10 dinárral ment föl az üzletekben, s ma 150 dinár fölött van, a Dijamantnak, a nagybecskereki étolajgyár termékének az ára egyelőre maradt a tavalyi szinten. Az év elején, mint emlékezünk, a kávé, a cukor és az édességek drágultak meg. A T 500-as liszt ára a napokban emelkedett 37 dinnárról 48,5 dinárra.
Összehasonlításképpen Ausztriában 1,1 euróba kerül az étolaj literje, tehát jóval olcsóbb, mint nálunk. Mindenki tisztában van vele, hogy az osztrák polgár és a szerbiai polgár bevételei össze sem hasonlíthatók.
Az étolajgyárak a termelési költségek megnövekedésével magyarázzák a több ütemben véghezvitt több mint 50 százalékos áremelést. (Tavaly még 80-90 dinárt kértek a boltokban az étolaj literjéért.) Olga Ćurović, az Ipari Növények Üzleti Szervezetének elnöke szerint 2009-ben még 175 euró volt a napraforgó tonnájának az ára, most pedig 400 euró.
Ha mindenre a nyersanyag árának a növekedése a magyarázat, akkor jogosan merül föl a kérdés, hogy vajon miért nem csökkentették termékeik árát, amikor a nyersanyag ára lent volt a béka alsó fertálya alatt?
